Többen soványnak minősítették a gyorsan tető alá hozott szerződést

A franciák kergették megállapodásba a briteket?

2020. december 28. Nehéz nem arra gondolni, hogy a doveri katasztrofális helyzet látványa lágyította meg az EU és Nagy-Britannia közötti kereskedelmi megállapodásról tárgyalók szívét egyik napról a másikra karácsony előtt.

Boris Johnson brit miniszterelnök szenteste napján állt ki a tévékamerák elé, és egy nagy papírköteget lobogtatva (képünk a Facebook oldaláról) kijelentette: „Van egy kis ajándékom mindenkinek, aki esetleg olvasnivalót keres az álmos karácsonyt követő ebéd utáni pillanatban”. Amúgy az már eleve kisebb fajta csodának számít, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi tárgyalások egyetlen év alatt addig eljutottak, hogy csak három kérdésben tértek el az álláspontok.

Egy ilyen megállapodás tető alá hozatala normális esetben évekig tart. Persze nem ez volt az első meglepetés a Brexit-folyamatban. Ezúttal lényegében sikerült megalkotni egy 1246 oldalas egyezményt, ám az utolsó etapban elakadtak a tárgyalások. Azt, hogy az ősz elején Boris Johnson még október 15-ét határozta meg a tárgyalások határidejéül, hogy maradjon idő a parlamenti ratifikációra, csöndben elfelejtették, de december közepére sem jutottak sokkal többre.

Boris Johnson feladni látszott az egészet

Bár – mint arról a tárgyalók beszámoltak - az utolsó napokban is közeledtek az álláspontok, a halászati jogok ügyében, az egyenlő versenyfeltételek és a vitás kérdések fölötti bíráskodás kérdésében a vita egyre reménytelenebbnek látszott. Egy héttel karácsony előtt Michel Barnier, az EU főtárgyalója figyelmeztetett, hogy csak néhány óra van hátra arra, hogy egy „nagyon szűk" ösvényen haladjanak a megállapodás felé. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy különösen a halászat ügyében kell nagy nézetkülönbségeket áthidalni.

Boris Johnson közben mintha már le is mondott volna a megállapodásról, érte is vád – nem először -, hogy csak falból tárgyal, de voltaképpen nem célja az egyesség. Dél-Angliában már jó ideje épülnek az ideiglenes kamionparkolók, az innenső parton pedig Franciaország és Belgium is megkezdte valamiféle infrastruktúra kialakítását a leendő vámeljárás miatti torlódások kezelésére.

Az előjelek igencsak rosszak voltak. Független elemzőintézetek már korábban figyelmeztettek, hogy járművenként 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő esetén 1200-2724 közé lenne tehető a délkelet-angliai kikötőkbe vezető utakon feltorlódó kamionok száma a hét legforgalmasabb napjain, és ez azt jelentené, hogy egy-egy kamionnak hat napot kellene várakoznia az átkelésre. Az Imperial College London szerint, ha a francia oldalon minden teherjárművet négypercnyi vámvizsgálatnak vetnek alá, az a Doverbe vezető autópályán csúcsidőben 47 kilométeres torlódást okozna.

A torlódás mintha megoldotta volna a csomókat

Mintha csak egy rendező intésére kezdődött volna nyilvános főpróba, Franciaország és Belgium, az új koronavírus mutációra hivatkozva, ebben a helyzetben állította le múlt hétfőn a forgalmat a Csatornán. Pedig, mint utóbb kiderült, a zárlatnak nem volt sok értelme. A hét végére az új mutánst azonosították egyebek mellett Dániában, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Svédországban. Ezért azonban nemigen tehetők felelőssé a kamionsofőrök.

A forgalom szerdai újraindítása és vasárnap hajnal között Grant Shapps brit közlekedési miniszter nyilatkozata szerint 15 526 koronavírus tesztből mindössze 36 volt pozitív. Nem kizárt viszont, hogy a háromnapos szünet alatt feltorlódott több mint hatezer kamion, a Délkelet-Angliát elborító zűrzavar látványa ösztönözte a kereskedelmi egyezményről tárgyalókat fokozott kompromisszumra.

Boris Johnson lényeges engedményekre lett hajlandó a halászati vitában, amelyek eredményeként a holland és francia hajók többet foghatnak a brit vizeken, és az átmenet is hosszabb ideig tarthat. Teljesült az angolok igénye, hogy a jövőben a vitás kérdések ne az Európai Bíróság elé kerülhessenek, megoldásukra független választott testületet hoznak létre. Megállapodtak abban is, hogy a versenyfeltételekkel kapcsolatos újabb problémák rendezéséig a felek ideiglenes védővámokat léptethetnek életbe.

Kritikák szerint beáldozták a brit halászati ipart

A brit miniszterelnök a sikert ünnepelve hangsúlyozta, hogy „visszavettük törvényeink és sorsunk irányítását", hogy a megállapodás 668 milliárd font értékű kereskedelmet védett meg. Ursula von der Leyen tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az egyezményt.

Az EU polgárai egyelőre beutazhatnak útlevéllel és személyazonosító igazolvánnyal az Egyesült Királyságba. 2021. október 1-jétől azonban, ha addig nem születik újabb megállapodás, már mindenképpen kell útlevél, és vízum nélkül csak 90 napig lehet az oz országban maradni. Nem érvényes a jövőben Nagy-Britanniára egyebek mellett a roaming díjak EU-ban érvényes egységes szabályozása. Megszűnik Nagy-Britnnia egyetemeinek részvétele az EU Erasmus programjában, amely a diákoknak ad lehetőséget, arra, hogy egy-két félévet külföldi egyetemen töltsenek, vagy külföldön gyakornokoskodjanak.

Ám maradtak nyitott kérdések, és éles bírálatok is érték az alkut. Keir Starmer munkáspárti vezető szerint „sovány megállapodás” született (ugyanezt a kifejezést használta Mark Drakeford, Wales első minisztere), amely nem nyújt megfelelő védelmet a munkahelyek, a gyártás, a pénzügyi szolgáltatások szempontjából. A szolgáltatások szabályozása amúgy is homályos, pedig a pénzügyi szolgáltatások Nagy-Britannia fontos exportcikkei közé tartoznak (Johnson sokáig ragaszkodott is hozzájuk). A Labour mégis megszavazza majd, mert nincs jobb lehetőség. Halászati szervezetek szerint Johnson feláldozta az Egyesült Királyság halászati iparát, de a franciák sem elégedettek, szerintük az egyezmény csak halogatja a problémákat, ahelyett, hogy megoldaná őket.

Valószínűtlen, hogy az angol képviselőház, amit 30-ára hívtak össze, elutasítaná a megállapodást, és várhatóan mind az Európai Parlament és a 26 tagállam is áldását adja majd. Maradtak azonban kérdések, amelyek rendezése nem világos. Nem beszélve arról, hogy a vám- és kvótamentes áruforgalom megmaradása ellenére megnőnek a szállítók adminisztrációs terhei. Nem lehetetlen így, hogy január 1-je után Dover, Calais és a többi csatorna-parti kompkikötő meg a Csatorna Alagút bejárata még érdekes jelenetek tanúja lesz.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: nemzetközi, Brexit, brit, kilépés, unió, kamionosok, Dover, teszt, koronavírus