A felszámolásra várhatnak a Quaestor-befektetők

2015. április 10. Eldőlt, hogy a fiktív kötvényeseknek fizet a Befektetővédelmi Alap. Számításaink szerint így az átlagos 6,8 millió forintos befektetés után 4,5 millió forintot kaphat az (elméleti) kötvényes. A kártérítési folyamat azonban csak a felszámolási eljárás megindítása után kezdődhet meg.

A Befektetővédelmi Alap igazgatósága – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére – 2015. április 10-i ülésén végül úgy döntött: kártalanítja a Quaestor fiktív kötvénnyel rendelkező befektetőit. Az MNB üdvözölte a döntést. A jegybank már korábban közölte, hogy a jogi szakértők megkérdezésével kialakított határozott álláspontja szerint jár a befektetővédelmi térítés a fiktív kötvényeseknek. Érdemes azért felidézni, hogy a kötvényesek így átlagosan befektetésük 72,4 százalékát láthatják viszont a Bevától (ez számításaink szerint ötmillió forint után 3,3 millió forintot jelent, de sorozatonként eltérőek lehetnek az arányok). A befektetők átlagosan 6,8 millió forint kötvényt tartottak számlájukon. Összességében egy ekkora befektetés után 4,5 millió forintot fizethet így ki a befektetővédelem – átlagosan.

Ráadásul, aki abban bízik, hogy a most megszületett döntés gyorsítja a kártérítést, az téved. A Beva hangsúlyozta is, hogy döntése nem terjed ki a kártalanítás részleteire, tekintettel arra, hogy azokat a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását követően lesz lehetőség tisztázni. A kártalanítási igények bejelentése a felszámolás elrendelése után és a Beva erre vonatkozó felhívását követően lesz aktuális. Az MNB (a továbblépés labdája ott pattog) azt tudatta, hogy „a vizsgálat mai állása szerint a felszámolásra vonatkozó döntés akár már a jövő héten megszülethet”.

Megindult az egyeztetés a Bankszövetséggel


További nyitott kérdések is akadnak, hiszen az MNB javasolta, hogy harmincmillió forintra emelkedjen a Beva kártalanítási plafonja a mostani hatmillióról. (Felmerült az is, hogy ez visszamenőlegesen a Quaestor-károsultakra is vonatkozzék). A miniszterelnök a szokásos pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy ilyen változtatáshoz szükséges, hogy a szektor azt elfogadja (emlékeztetett az EBRD-vel kötött megállapodásra is). A nemzetgazdasági (NGM) tárca arról tájékoztatott, hogy Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter megkezdte az egyeztetést a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztését érintő módosításokról, de a Quaestor vállalatcsoport tevékenységének károsultjaihoz kapcsolódó parlamenti javaslatról is. A tárgyalások hétfőn folytatódnak.

A brókerbotrányokkal kapcsolatban további fejlemény, hogy gazdasági tárca megkérte az adóhivatalt (NAV), hogy ne alkalmazzon semmilyen szankciót azokkal - a 2014-ben ténylegesen jövedelmet nem szerző - magánszemélyekkel szemben, akik a Buda-Cash, a Hungária, illetve a Questor által küldött kifizetői igazolásokon szereplő adatokat nem tüntetik fel az szja bevallásukban, és az adót sem fizetik meg utána.

Az NGM erről szóló közleményében hangsúlyozta, hogy természetesen azokat a 2014-ben keletkezett jövedelmeket, amelyeket a magánszemélyek  ténylegesen megszereztek (s így az igazolás hitelességének kérdése nem merül fel), fel kell tüntetniük a bevallásukban, és az adót meg kell fizetniük utána.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok