A devizahiteleseknél minden végrehajtás leállítható

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2013. július 6. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a Kúria döntése alapján úgy látja, felfüggeszthetőek a devizahitelesek ellen indított végrehajtási eljárások. Ez jogászok szerint egyenes következménye annak, hogy a legfőbb bírói fórum nem érvénytelenítette ugyan, de semmisnek mondta ki a szerződést.

Korábban már megírtuk, hogy az első értelmezésekkel ellentétben, nem hozott a devizahitelesek számára egyértelműen kedvezőtlen döntést a Kúria.  Jogászok az ítélet részletes indoklása alapján már elkezdték pedzegetni, hogy mivel a szerződést a felülvizsgálati fórum is semmisnek találta, ezek alapján nem folytathatók a végrehajtások.
 
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara meglehetősen gyorsan reagált a felvetésekre. Mint az MTI-vel közölték: felhívják a devizaadósok figyelmét, hogy a végrehajtást elrendelő bíróságtól többletköltség kifizetése nélkül kérhetik az eljárás felfüggesztését. A kereset benyújtására az adhat jogi alapot, hogy a Kúria csütörtöki döntése értelmében a követelések pontos összege jelenleg nem állapítható meg.

Miért lehetnek a szerződések támadhatók?


Ez akkor is így van, ha a teljes hiteltartozáshoz képest meglehetősen csekély (az átlagos kölcsönöknél néhány tízezer forintos) különbségről lehet beszélni. Ráadásul igen valószínű – mint egyébként az a végrehajtók reagálásából is érzékelhető –, hogy ez az összes deviza jelzáloghitelt érintheti. A Kúria döntése alapján (ami ugyan nem jogegységi határozat, de a bíróságok nagy eséllyel alkalmazni fogják a mostani ítéletben leírtakat) semmis lehet a hitelszerződés, amikor a teljes hiteldíjba nem vették bele a vételi és eladási árfolyam közti különbséget, illetve az árfolyamrés mértékének változtatását nem közölte a bank az adóssal.

Nagyon fontos viszont, hogy aki eddig rendben tudta hitelét fizetni, a mostani fejlemények alapján ne hagyja abba a törlesztést. Ez ugyanis mindenképpen plusz költségekkel jár.
A Kúria ugyan belenyúlt a szerződésbe, így az végül érvényessé vált, de a banki követelések értékét érinti a dolog. Tapasztalataink szerint az sem volt ritka, hogy a THM nem tartalmazta az eltérő árfolyamok alkalmazásának hatását, de a változtatás általános volt. A válság idején ugyanis szinte minden pénzintézet tágította a deviza vételi és eladási árfolyam közötti marzsot. Ezt a piaci folyamatok indokolhatták, de az akkori szokások szerint erről az intézkedésről nagy valószínűséggel nem értesítették az adóst. A különbség pedig minden ilyen esetben visszajárhat.


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok