Minden szinten szinte minden

A devizahiteles perekben még az is kiderülhet, hogy a holló fehér?

Fotó: Latzer Anna

2013. április 12. Újabb és újabb adósok által nyert perről szólnak a híradások. Arról közben alig esik szó, hogy az ítéletek többsége még mindig a bankoknak kedvez. Elképzelhető azonban, hogy ez a helyzet nem marad így.

Legutóbb a Debreceni Törvényszék két devizahiteles perben is azt állapította meg, hogy érvénytelen a hitelszerződésnek az a kitétele, amelyben a bank a kamat és a kezelési költség egyoldalú megváltoztatásának lehetőségét biztosítja magának. Az egyelőre nem jogerős döntés szerint – többek között – azért tisztességtelen, mert csak jogot biztosít a pénzintézetnek, kötelezettséget nem ró rá. (Jó néhány hitelszerződést látva úgy véljük, ennek igazsága vitathatatlan). Mielőtt azonban a devizahitelesek nagyon megörülnének a mostani fejleménynek, nem árt tudniuk, hogy az ítéletek között mindenféle akad. Az adós által első fokon nyert per végül jogerősen bukott lehet, de fordítva is fordulhat a szerencse. Minden szinten szinte minden – sommázhatóak a devizahiteles perekben eddig hozott ítéletek. Az azonban kétségtelen, hogy egyelőre jogerősen inkább a bankoknak áll a zászló (csak ezek az ügyek kevésbé járják be a sajtót és az internetet).

Az ítéleteket áttekintve (és megnéztünk ilyent bőven) az is szembetűnő, hogy a megbízott ügyvédek szakmai felkészültsége mennyire eltér. Akadnak elképesztően elnagyolt keresetek. De az alaposabb munkáknál is lehetnek kételyek. Például egy győzelmi jelentésként lengetett ítéletnél látszik, hogy a bíróság nem a kereset alapján, hanem hivatalból döntött az adós számára kedvezően. Az pedig biztosan nem igaz (amivel az ügyvéd büszkélkedett), hogy a törlesztés visszaáll a kezdeti összegre. Már csak azért sem, mert az (amúgy szintén csak elsőfokú) ítéletben szó sem esik árfolyamról.

– Fehér hollónak számítanak a devizahiteleseknek igazat adó bírói ítéletek – ismerte el az Azénpénzem.hu-nak az egyik érintett ügyvéd, de bizakodva hozzátette: – ha így haladunk, akkor kiderül, hogy a holló tulajdonképpen fehér. A jogászok szerint egyébként sem a statisztikára érdemes figyelni. Egyetlen bank ellen hozott döntés is lehet akkora jelentőségű, ami az adósok széles körét érinti. Persze – mint arról korábban részletesen beszámoltunk – mostanra már ilyen is akad. Pro és kontra is. Amellett ugyanis, hogy a Szegedi Ítélőtábla elfogadhatatlannak minősítette, hogy a devizahitel folyósításakor és törlesztésekor az OTP eltérő árfolyamot alkalmazott, a fővárosban jogerősen ezzel ellentétes, de ennél a bankot még erőteljesebben elmarasztó ítélet is született. Többször kifejeztük reményünket, hogy a legfelsőbb bírói fórum (amely a szegedi ügyben az Európai Bírósághoz fordult) előbb utóbb rendet tesz ebben a kérdésben.

Nyilatkozott portálunknak a Kúria

– A Kásler-ügyben – válaszolta érdeklődésünkre Józan Magda, a Kúria sajtófőnöke – a Kúria csak az úgynevezett árfolyamrést szabályozó szerződési feltétel tisztességtelenségét vizsgálhatta. Az ebben az ügyben kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban pedig azt kérdezte az Európai Bíróságtól (EB), hogy a vonatkozó uniós irányelv alapján ezen szerződési feltétel tisztességtelenségét érdemben vizsgálhatja-e, vagy azt ez az uniós irányelv kizárja.

Arra a kérdésünkre pedig, hogy mikor számíthatunk arra, hogy legalább a már megszületett eltérő ítéletekkel kapcsolatban jelzik, melyik fogadható el, Józan azt mondta: a Kúriához csak most kezdenek érkezni a devizaalapú kölcsönszerződésekből eredő jogviták, csak most tudja tehát majd vizsgálni, hogy van-e ellentétes joggyakorlat. Ha ilyet észlel – tette hozzá –, akkor lesz abban a helyzetben, hogy esetleg jogegységi határozatot hozzon.

Amennyiben – tesszük már mi hozzá – a Kúria megvárja az EB döntését, akkor egy év is eltelhet, mire valamilyen határozottabb fejlemény vág rendet a devizahiteles perek között. Több jogász is úgy véli azonban, hogy ilyen egyértelmű „irányra” botorság lenne számítani. A már futó eljárások között ugyanis egészen eltérő esetek is akadnak. Néhány egészen elképesztő gyakorlat is felszínre került. Akadt olyan lízingcég, amelyik szinte semmi konkrétumot nem vett bele a szerződésbe (semmis is lett). Más esetben a pénzügyi vállalkozás az egyik bank deviza árfolyamát határozta meg irányadóként. Úgy általában, nem figyelve például arra, hogy akadt időszak (ez mostában is így van), amikor az árfolyamot napon belül is változtatják. Ezt a szerződést is érvénytelennek nyilvánította (egyelőre első fokon) a bíróság.

Címkék: devizahitelesek, Kúria, Szegedi Ítélőtábla, Európai Bíróság, semisség, devizaárfolyam, árfolyamrés, egyoldalú szerződésmódosítás