Folyik a huzavona az olajembargóról, az ársapka pedig átrajzolj a piacot

A családi benzinkutak tönkremennek, a MOL degeszre keresi magát

Fotó: Mol.hu

2022. május 4. Ismét emelkedik a benzin és a gázolja ára, ársapka nélkül már 611 illetve 699 forintot fizetnénk literenként. A családi kis kutak lassan becsődölnek, a MOL azonban közben szépen keres még így is. nagy kérdés, mi lesz az orosz olaj elleni uniós embargóval, kaphat-e Magyarország felmentést.

Mától a benzin bruttó 20 forinttal, a gázolaj 25-tel kerül többe. A lakosság persze ebből egyelőre nem sokat érzékel, hiszen július elsejéig az árkorlátozásoknak köszönhetően a hagyományos üzemanyagokért továbbra is 480 forintot kell fizetni a kutaknál. Így az emelést a kutak csak a piaci árú gázolaj és a prémium üzemanyagok esetében érvényesítik. Ársapka nélkül a Holtankoljak.hu számításai szerint az 95-ös benzin literje 611 forintba, a gázolaj 699 forintba kerülne.

Nem véletlenül tiltakoznak a kisebb, többségében családi vállalkozásként működő benzinkutak. Szakértők 200-300-ra teszik azoknak a vállalkozásoknak a számát, amelyek rövid időn belül csődközeli helyzetbe kerülnek, ha nem történik változás. Ezen nem segít a kormány által fizetett 20 forintos támogatás, amit kapnak, számítások szerint ennek legalább a kétszeresére lenne szükség az életben maradásukhoz. Mint a Szabad Európa írta, közülük ötvenen már csatlakoztak is a csoportos perhez, amelyet az állammal szemben akarnak indítani.

Miközben az irányadó Brent nyersolaj ára már jó ideje meghaladta a 100 dolláros szintet, továbbra is folyik a huzavona az Európai Unió tagállamai között az Oroszországgal szembeni szankciók olajimportra kiterjesztésével kapcsolatban, amelynek mindeddig nagy jelentősége volt Európa energiaellátásában. Németország eddigi merev álláspontja puhulni látszik, úgy tűnik, a szankciókat az EU fokozatosan vezeti majd be. A ZDF vasárnapi híre szerint Ausztria, Szlovákia és Magyarország is elállt a vétótól. Ezt Kovács Zoltán kormányszóvivő szinte azonnal cáfolta, hangsúlyozva, hogy a magyar álláspont nem változott. Szlovákia a Reuters szerint mentességet kért a szankciók alól. Uniós tisztviselők szerint az Európai Bizottság nem is zárkózik el attól, hogy Szlovákiát és Magyarországot felmentse az orosz olajvásárlási tilalom alól, tekintettel arra, hogy a két ország erősen függ az orosz kőolajtól.

Nem csoda, hogy épp ez a két ország tiltakozik a legerősebben az orosz olajembargó ellen. Lényegében egy cégcsoportról van ugyanis szó. A szlovák Slovnaft a MOL érdekeltségébe tartozik, és a magyar térségi multi három olajfinomító üzeme – a százhalombattai, a pozsonyi és a fiumei közül kettő elsősorban orosz Ural típusú olaj feldolgozására van berendezve.

A cég tájékoztatása szerint teljes európai embargó esetén több évbe telne, és 500-700 millió dollárba kerülne az átállás az orosz olajimportról más típusokra. Ezt a Népszavának egy meg nem nevezett, „a Mol százhalombattai finomítóját közelről ismerő szakember” határozottan és részletesen cáfolta. Ő is, valamint Holoda Attila energaiszakértő az ATV Egyenes beszéd című műsorának hétfői adásában nem is annyira műszaki, hanem üzleti okokkal magyarázza a MOL erős lobbizását.

A keleti féltekén irányadónak tekintett északi-tengeri Brent típusú nyersolaj áránál ugyanis korábban 2-3 dollárral volt olcsóbb az Oroszországból származó Ural típusú. Az Ukrajna elleni orosz inváziót követően azonban az Ural ára gyors zuhanásba kezdett. Közvetlenül a támadás előtt, február 21-én még csupán 3,5 dollár volt a két olajtípus közötti különbség, február 24-én ez 6,51 dollárra nőtt. Mélypontját április 19-én érte el, amikor azonnali szállításra 37,44 dollárral olcsóbban számították az Uralt a Brentnél, ez április végére 35 dollárra csökkent.

A Ural az orosz export kőolaj márkaneve, amelyet a Volga-vidékről származó nehéz savanyú olaj és a nyugat-szibériai alacsony kéntartalmú olaj összekeverésével állítanak elő. Nyugaton REBCO (Russian Export Blend Crude Oil) néven is emlegetik.

A MOL termelői árait, amennyiért termékeit továbbadja, hagyományosan a Brenthez igazítja. Ez 2-3 dolláros különbségnél nem is jelentett problémát, azt elvihette akár a feldolgozási költségek különbsége is. Az új helyzetben a nagy áresés következtében azonban az olajtársaság jelentős extraprofira tehet szert. Ezt Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója közvetve el is ismerte, amikor azzal érvelt, hogy a Brent és az orosz Ural olaj közötti árkülönbségből fakadó potenciális nyereséget gyakorlatilag elviszi a hatósági árszabályozás. Igaz, hozzáfűzte, hogy ha tartósan elviszi, a vállalat tartósan nem lesz képes befektetéseket végrehajtani. Kérdés persze, hogy ha nem lett volna a háború miatti „potenciális nyereség”, miből hajtották volna végre azokat a befektetéseket.

Mindenesetre úgy tűnik, a MOL számára pillanatnyilag még az Orbán-kormány által maximált 480 forintos hatósági ár sem hoz veszteséget. A kormányzat ugyanis tavaly október 15-iki áron rögzítette a benzin és a gázolaj árát. Akkor az Ural világpiaci ára 82,66 dollár volt, aminél mostanában kevesebbet, 75-76 dollárt kell fizetni. Azok a prémium üzemanyagok pedig, amelyeket az ársapka nem érint, és amelyeket a MOL továbbra is a 105 dolláros Brenthez igazítva áraz, jelentős további extraprofitot biztosítanak számára.

Hasonlóképen álságos a kormányzat panaszkodása a jelentősen megnövekedett „benzinturizmus miatt”, ugyanis ennek köszönhetően magasabbak a nagyobb eladott mennyiség után a költségvetésbe befolyó jövedéki adó- és áfabevételek.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: olaj, benzin, dízel, benzinár, ársapka, MOL, benzinkút, olajembargó, háború