A Covid-járvány alatti szinten az üzleti és fogyasztói bizalom

2024. május 28. Noha a kormány és a hozzáköthető szervezetek folyamatos sikerpropagandát nyomnak, a felmérések szerint sem az üzleti szektor képviselői, sem a fogyasztók nem érzik a bőrükön a „hatalmas gazdasági sikereket”. A GKI Gazdaságkutató legfrissebb felmérése szerint májusban a vállalkozói szféra és a lakosság kilátásai nem változtak érdemben áprilishoz képest. Az adatok szerint a legmélyebb Covid-válság idején érezték ennyire rossznak a kilátásokat a szereplők.

A GKI Gazdaságkutató – az EU támogatásával – havonta végez felmérést a vállalkozói szféra és a lakosság kilátásaival kapcsolatban, és ezeket közzé is teszik. A közleményük jellemzően az előző hónaphoz viszonyított mozgásokat elemzi, de érdemes magára a grafikonra egy pillantást vetni. Míg ugyanis a közlemény szerint a GKI konjunktúraindexe májusban hibahatáron belül csökkent, addig a hosszabb időtávú grafikonon azt látjuk, hogy valójában olyan mélységekben járnak az értékek, mint a legnagyobb Covid-válság idején, a 2020 végi és 2021 év eleji időszakban.

Összességében hiába látunk kissé javuló értékeket 2022 végéhez képest – akkor volt a legnagyobb rezsiválság -, az üzleti szektor bizalmi indexe az elmúlt másfél évben minimálisan emelkedett, és csak a fogyasztóké javult érdemben, felfelé húzva a konjunktúra indexet. Ha viszont kissé hosszabb időtávon vizsgáljuk az adatok alakulását, akkor azt láthatjuk, hogy ezek bizony mélyen a 2021-es tavaszi-nyári szint (a nagy Covid-lezárások utáni időszak) alatt vannak.

Mindenki pesszimista

Az adatokból az látszik, hogy mindenki eléggé pesszimista. A GKI üzleti bizalmi index, a vállalkozói szektor kilátásait összefoglaló, egyetlen számba sűrítő konjunktúra-mutató tavaly július óta egy rendkívül szűk sávban ingadozott. Az index ebből a sávból májusban sem tört ki, az előző hónaphoz képest hibahatáron belül, 1 ponttal csökkent. Az aktuális hónapban csak az építőipari cégek körében következett be markánsan kedvező változás (3 pontos emelkedés), a kereskedelemben nem változott a kép, míg az iparban és az üzleti szolgáltatások terén kissé romlottak a várakozások (1-2 pontos esés).

Az iparban csak a saját termelésű készletek megítélése lett kedvezőbb az áprilisinál. A teljes rendelésállomány értékelése kissé, a következő három hónapban várható termelési kilátás viszont érdemben romlott. Az építőiparban a rendelésállomány értékelése és a foglalkoztatási várakozások is érezhetően javultak. A kereskedelemben az előző három hónap üzletmenetével való elégedettség kissé csökkent, a készlet-szintről alkotott vélemény nem változott, míg a következő három hónapban várható megrendelések értékelése kedvezőbb lett. A szolgáltató ágazatban az előző három hónap üzletmenetének megítélése kissé romlott, a következő három hónapra vonatkozó forgalmi várakozások és a foglalkoztatási tervek pedig alig változtak.

A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága májusban csak nagyon enyhén javult, a létszám bővítését és csökkentését tervezők aránya nagyjából megegyezik. A derűlátók csak a szolgáltató cégek körében alkotnak határozott többséget. Az üzleti szféra összesített áremelési tervei májusban jelentősen, hat havi mélypontjukra estek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága enyhén romlott.

Egyre jobban félünk a munkanélküliségtől

A GKI fogyasztói bizalmi index, a januári-februári jelentős kilengés után, „megnyugodott”, májusban is csak hibahatáron belül változott az előző hónaphoz képest. A lakosság a következő 12 hónapra vonatkozó saját pénzügyi helyzetét, valamint az ország várhatógazdasági helyzetét enyhén javulónak, míg elmúlt 12 hónapban tapasztalt saját pénzügyi helyzetét változatlannak értékelte az előző hónaphoz képest. Ugyanakkor a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése kissé romlott. Áprilishoz képest a lakosság inflációs várakozása kissé emelkedett, s a munkanélküliségtől való félelem is erősödött.

Szerző: L.J.
Címkék: gazdaság, GKI, bizalmi index, fogyasztók, cégek, várakozások, infláció, drágulás, konjunktúraindex