A keretet sem igazán növelték

A cégek kétharmada nem biztosítja a cafeteria új elemeit

Fotó: clipart.com

2025. február 13. Az idén a tavalyinál nem egészen 6 százalékkal magasabb béren kívüli juttatási keretet adnak a cégek – derült ki egy felmérésből. A cafeteria új elemeit – ide tartozik a SZÉP-kártya aktív magyarok „zsebe”, a lakhatási támogatás, a díjmentes állatkerti belépő és a diákhitel támogatása – a munkáltatók harmada, illetve még a negyede sem vette fel a kínálatba.

Alaposan átforgatta 2025-re a béren kívüli juttatások rendszerét a kormány. Az ő céljuk egyértelmű: pénz híján a magánszemélyek zsebében turkálva igyekeznek pörgetni a gazdaságot. Első pillanattól kérdéses volt azonban, hogy a munkáltatók mennyire használják ki a SZÉP-kártyára és a lakhatási támogatásra az egekbe emelt juttatás lehetőségét. A játékszabályok megváltoztatása ugyanis egy dolog, az már más, hogy ezzel miként élnek az érintettek.

A korábbinak mindössze a fele (14 százalék) szándékozza lakáscélra felhasználni önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítását – derült már korábban ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből. Az új jegybanki becslés szerint a korábbi 365 milliárd forint helyett 215 milliárd forintnyi nyugdíjpénz mehet az ingatlanpiacra, de ennek lakáspiaci hatásait több tényező is mérsékelheti. A Cafeteriatrend friss kutatása pedig arra világít rá, hogy miként reagálhatnak a cégek a változásokra. Az nem változott, hogy a válaszadók 37 százaléka alkalmaz nettó elvű juttatási rendszer, míg 58 százalék bruttó cafeteria kerettel dolgozik, melynél a keretösszeg tartalmazza a juttatásokhoz kapcsolódó költségeket is. A fennmaradó 5 százaléknál vegyes megoldások működnek a közterhek megosztására.

Hatalmas lehetőségek, csekély kihasználás

A kedvező adókulccsal elszámolható juttatások teljes összegét a kormány bő ötszörösére emelte. Ebbe beletartozik a SZÉP-kártya új, aktív magyarok elnevezéssel futó zsebe, de a fiataloknak adható lakhatási támogatás is. A számításban nem is szerepel (hiszen az nem konkrét szám), hogy a diákhitel teljes összege adómentesen nyújtható. A Diákhitel2 átlagos összege egyébként tavaly mintegy 1,8 millió forint, az adósok száma pedig nem egészen 100 ezer volt. Ezek az értékek elvben mutatják az érintett nagyságrendet. (A cafeteria jelenlegi szabályait, a költési lehetőségeket itt nézheti meg.)

A www.cafeteriatrend.hu oldal hírlevél olvasói közt megvizsgálta a keretek és a béren kívüli juttatási kínálat alakulását. A nem reprezentatív kutatásban 399 cég válaszának feldolgozásával készült el a beszámoló.

A Cafeteriatrend felmérése szerint viszont a 2024-ban mért átlagos 432630 forintos bruttó éves keret idén 458022 forint lett, ami nem egészen 6 százalékos növekedés. Ennél is sokat mondóbb azonban, hogy az új elemeket milyen arányban vették palettájukra a cégek. A szépkártyás aktív magyarok zsebet 35 százaléknál lehet már választani. Az állatkerti belépőt 23 százalék, a lakhatási támogatást 24 százalék, a diákhitel támogatást 26 százalék biztosítja.

A válaszadók kétharmada, sőt háromnegyede tehát eddig – ez még változhat, a cégek ugyanis a dolgozói igényekre is reagálnak – eleve fel sem vette a kínálatba az új cafeteriás elemeket. Ez önmagában is mutatja, hogy hiába a propaganda, nem igazán működik a mások zsebében turkálás. És akkor ez még csak az első lépés, hiszen a vállalatok többségénél a munkáltatók maguk döntik el, saját keretüket mire fordítják. Az azért nem mellékes, hogy a válaszadók 70 százaléka semmiképp sem ad majd diákhitel támogatást. Ugyanez, tehát a teljes elutasítás, az állatkerti belépőknél 67 százalék, a lakhatási támogatásnál pedig 59 százalék.

A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait, a költési lehetőségeket itt nézheti meg

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, SZÉP-kártya, lakás, lakáshitel, nyugdíj, önkéntes nyugdíjpénztár, diákhitel, Cafeteriatrend