Az Opec plusz nem győzte meg a piacot

A benzinárat nem fertőzi az omikron

2022. január 5. Az Opec plusz tagjai tegnap történetének egyik legrövidebb találkozóján a termelés növeléséről állapodtak meg, de a piac nem elégedett meg ezzel. A tőzsdei árak emelkedtek. Ebben szerepet játszik az is, hogy a spekulánsok úgy látják, az omicron a Covid-19 végének kezdete.

Mától a benzin nagykereskedelmi ára 3 forinttal, a gázolajé pedig 6 forinttal lesz magasabb. A 2022-es év is áremelkedéssel kezdődik tehát, ami nem igazán jelent meglepetést, ugyanis az óév utolsó napjaiban - csak karácsony óta – is két alkalommal történt ugyanez. A benzin így összesen 10 forinttal a dízelolaj 11 forinttal lett drágább. A benzinkutaknál ezt persze csak a prémium termékek  vásárlói érzékelik, a 95-ös benzin és a normál gázolaj ára a 480 forintos hatósági korlát nélkül 495 forint és 500 forint lenne literenként.

A forint némileg erősödött ugyan az elmúlt napokban (enélkül valószínűleg nagyobb lenne a drágulás), döntő változásra egyhamar azonban a nyersolaj árának világpiaci alakulása miatt nem számíthatunk. A tőzsdei árak ugyanis tegnap több mint 1 százalékkal emelkedtek, miután az OPEC+ tagjai a szervezet történetének egyik legrövidebb találkozóján megállapodtak abban, hogy februártól – eredeti elképzeléseiknek megfelelően – napi 400 ezer hordóval növelik a kitermelést. Az északi tengeri Brent jegyzése meghaladta a 80 dollárt, ami november óta a legmagasabb. Úgy tűnik, - mondta Scott Shelton, a United ICAP energetikai szakértője - a piac arra fogad, hogy az omicron a Covid-19 végének kezdete.

Mennyiségi aggodalmak


Az OPEC+ továbbra is ellenáll az amerikai nyomásnak, hogy több nyersolajat termeljen a világgazdaság kilábalásának elősegítése. Szerintük ugyanis a piacnak nincs szüksége több olajra, annak ellenére sem, hogy az omicron keresletre gyakorolt hatása „enyhe és rövid életű" lesz. A Reuters idézete szerint az RBC elemzői is úgy látják, hogy bár az omicron fertőzések száma továbbra is emelkedik a kulcsfontosságú földrajzi területeken, a széleskörű korlátozások hiánya miatt rövid távon aligha mérséklődik a kereslet.

Az OPEC+ ráadásul, noha már jó ideje minden hónapban növelte kibocsátási előirányzatát, ám – mint korábbi írásainkban mi is többször utaltunk rá – valójában sosem sikerült kitöltenie a maga számára meghatározott kvótákat. Októberben napi 730 ezer hordóval, novemberben pedig napi 650 ezer hordóval elmaradtak a kitűzött céltól – közölte a Nemzetközi Energia Ügynökség a múlt hónapban.

Caroline Bain, a Capital Economics fő nyersanyag-elemzője szerint pedig például a líbiai termelés valószínűleg a következő hetekben is napi 500-600 ezer hordóval lesz alacsonyabb, ami bőven ellensúlyozza az OPEC+ termelésének tervezett növelését. Miután ugyanis a polgárháborútól sújtott országban két fontos olajmező kitermelése két hete biztonsági problémák miatt gyakorlatilag leállt, a líbiai állami olajcég azt is közölte, hogy az olajkitermelés egy hétig napi 200 ezer hordóval alacsonyabb lesz egy fővezeték karbantartása miatt. Ráadásul nem csökkennek az aggodalmak a nigériai termelés helyreállításának nehézségei miatt.

Szélsőséges várakozások is akadnak


Bain szerint azonban a Capital Economics továbbra is úgy véli, hogy mivel az OPEC+ a következő hónapokban tovább növeli a termelést, és normalizálódik a kereslet, az olajárak nyomás alá kerülnek. A Capital Economics 2022 végi prognózisa szerint a Brent nyersolaj hordónként mindössze 60 dollár lesz.

Elemzők ugyanakkor figyelmeztettek, külső tényezők az olajtermelőket politikájuk megváltoztatására kényszeríthetik. Ilyen lehet, ha fellángol a feszültség a Nyugat és Oroszország között Ukrajna miatt, és ez érinti az üzemanyag-ellátást, vagy ha Irán nukleáris tárgyalásai a nagyhatalmakkal előrehaladnak, és megszűnnek a Teherán elleni olajszankciók. Az RBC elemzői azt gondolják, hogy ez két olyan jelentőségű esemény lehet, amelyek gyorsan megváltoztathatják az ártrendet, és „tesztelheti az OPEC gyors reagálási mechanizmusát”.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok