A behajtó elégedett a devizahitelek kezelésével

2019. április 30. Még mindig kínálnak ugyan százmillió eurós nagyságrendben bedőlt lakáshiteleket, de így is sikertörténet, ahogy Magyarországon a svájcifrank-alapú hitelezést kezelték – állította egy interjúban a követeléskezelők szervezetének új elnöke. Arról is beszélt, hogy az egész folyamat már a végéhez közelít.

A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) új elnöke, Thummerer Péter – aki egyben az EOS Faktor ügyvezetője – a Magyar Nemzetnek adott interjúban „mindenképp sikertörténet” megjegyzéssel illette a devizahitelek hazai kezelését. Ezzel az adósok, de az uniós bíróság, sőt mára akár már a magyar Kúria is biztosan vitatkozna, a követeléskezelők viszont egészen biztosan nyertek az ügyeken.

Az új elnök is elismerte, hogy még mindig kínálnak tendereken százmillió eurós nagyságrendben bedőlt jelzáloghitel-portfóliókat. Arról, hogy a százmilliárd forintos befektetésekkel jó üzletet csinált-e a maréknyi erős hátterű követeléskezelő, Thummerer szerint még korai nyilatkozni. Azzal együtt, hogy a Makisz vezetője szerint a devizahiteles kérdés gyakorlatilag szinte már teljesen lezárult.

Az EOS esetében, hasonlóan a bedőlt jelzáloghitel-szerződések piacához – mondta el –, általában öt, de akár tíz vagy annál is több évre kell berendezkedni egy sokmilliós jelzáloghiteles ügy végleges lezárására. Ez esetben azonban még csak néhány év telt el a tranzakciók lezárása, illetve az újszerű ügyfélállomány kezelésének kidolgozása óta, így a megtérülésről is csak később lehet biztosat mondani.

Gondjuk van a külföldre távozottakkal

Thummerer szerint a hitelportfóliók megvételét követően olajozottan és határidőn belül megtörtént az ügyfelek tájékoztatása, és mostanra az átvett portfóliók egy jelentős részében sikerült megoldást találni, legyen szó a tartozás újratárgyalásáról vagy a terhelt ingatlan közös értékesítéséről. Hangsúlyozta, hogy a követeléskezelők csakúgy, mint a bankok is, elsősorban a megállapodásra törekszenek, semmint a végrehajtásra, ezért fontos az együttműködési szándék az adósok részéről. Ebben az esetben a követeléskezelők is nyitottak arra, hogy az ügyfél anyagi helyzetének megfelelő, mindenkinek elfogadható megoldást dolgozzanak ki a törlesztésre.

Számos esetben – panaszolta – nehéz vagy szinte lehetetlen behajtani a tartozást. Az érintett hitelcsomagokban több olyan épület is van, amelyek vidéki kistelepüléseken találhatók. Itt nincs ingatlanpiac, amennyiben a telekszomszéd vagy egy családtag nem jelentkezik vevőként, más se fog. Ugyancsak meglepő nehézséget jelent a követeléseket érvényesíteni a befektetési céllal vett ingatlanok esetében, amennyiben a tulajdonos külföldre ment, és nem elérhető. Thummerer szerint ez Nagy-Britannia várható uniós kiválásával újabb nehézséget vethet fel.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májustól új felügyeleti elvárásokat fogalmazott meg a követeléskezelőknek, amelyek – legalább részben – pótolhatják a még mindig hiányzó törvényi szabályozást. Thummerert a lap erről nem kérdezte, ő pedig konkrétan az ajánlásról önként nem is beszélt. Arról viszont szót ejtett: „szeretnék elérni, hogy szülessen egy törvény, amely kifejezetten az iparág működéséről rendelkezik, mivel ennek hiányában most is sok a bizonytalanság”.

Szerző: Azénpénzem/Magyar Nemzet
Címkék: behajtó, követeléskezelő, devizahitel, Kúria