Néhány hét eseménytelenségre lenne szükség a megnyugváshoz

A bankcsődök irracionális nyugtalanságot hoztak a piacra

A Deutsche Bank központja, Frankfurt am Main
Fotó: DB facebook oldala

2023. március 28. Még mindig idegesek a befektetők a banki részvényekkel kapcsolatban, annak ellenére, hogy jobb hírek is elkezdtek lassan áramlani a piacra. Bár ennek köszönhetően a félelmek csökkentek valamelyest, még semmi sem dőlt el véglegesen, és a befektetői bizalom nem tért vissza tartósan. A pániknak azonban nincs mindig racionális alapja, múlt pénteken például az a Deutsche Bank került a célkeresztbe, amelyik nemrég óriási, 5 milliárd euró feletti profitról és stabil működésről számolt be.

Az elmúlt időszak a pénzügyi szektort sújtó negatív hírekkel volt tele. Előbb a Fed kamatemelései és saját rossz hitelpolitikája miatt csődbe ment az észak-kaliforniai Silicon Valley Bank, majd az évtizedes botrányok és veszteségek eredményeként a Credit Suisse volt kénytelen a versenytársához menekülni és elfogadni az UBS felvásárlási ajánlatát. Mindkét esetben a problémák valósak voltak, a befektetői aggodalomnak volt jogos alapja, és ennek alapján arról kezdtek beszélni és cikkezni, hogy általános bankválságnak nézünk-e elébe, mint 2007-ben.

Nem kellene aggódni

Pedig közel sem vagyunk még csak hasonló helyzetben sem, mint a nagy pénzügyi válság idején, ezért elvileg nem kell hasonló problémáktól tartanunk. Ugyanakkor ingatag és nagyon ideges a piaci hangulat, és jelenleg nem a racionalitás uralkodik. Ennek legfényesebb példáját láthattuk a múlt hét második felében, amikor a piac megemésztette a Credit Suisse felvásárlását, és ahelyett, hogy ettől megnyugodott volna, elkezdte a következő dominót keresni, a leggyengébb láncszemet kutatni.

Valamiért (és itt tényleg csak találgatni lehet, hogy miért pont rájuk esett a piac döntése) a legnagyobb német kereskedelmi bank, a Deutsche Bank lett a kiszemelt. A német bank részvényei komoly esést szenvedtek el, pénteken 8,5 százalékot zuhantak a frankfurti tőzsdén. A bank kötvényeire lehet csődbiztosítást kötni, ezek a híres nevezetes CDS termékek (Credit Default Swap), amelyek ára ugrásszerűen megnőtt pénteken, ezzel is további riadalmat okozva egyes befektetői köröknek.

Jobb hírek is jöttek

Bár igaz, hogy a Deutsche-nek is volt néhány botránya és vesztesége 2016 körül, de azokat a gondokat sokkal keményebb kézzel kezelték, mint a Credit Suisse-nél, és a bankot karcsúsították, egyes részlegeket leépítettek és komoly nyereséget tudtak 2022-re felmutatni: 5 milliárd euró felett volt a profit. Így teljesen érthetetlennek tűnik több elemző számára is az ellene indított támadás. A Reuters beszámolója szerint a JPMorgan elemzői „nem aggódnak”, a német bank alapvetői számai „szilárdak”.

A Rabobank vezető elemzője szerint a Credit Suisse-hez képest a legnagyobb különbség a jövedelmezőség. Míg a svájci bank tavaly is pénzt vesztett, és idénre sem látszott, hogy miként tudna profitot termelni, addig a német óriás jelentős nyereségről számolt be. Maga a német kancellár, Olaf Scholz is megszólalt, szerinte a Deutsche „nagyon nyereséges bank, nincs miért aggódni”. Még a hírhedten euroszkeptikus angol lapok és elemzők szerint sincs gond a német bankkal, a Guardian cikkének címe szerint is egyszerűen „a Deutsche Bank nem a Credit Suisse, a befektetők aggodalmai ellenére sem”.

Rövidre zárták

Szintén pozitív megítélést kapott a befektetőktől az a tény, hogy minden jel szerint az európai és az amerikai hatóságok egyaránt keményen és határozottan lépnek fel a banki válságok kapcsán. Egyrészt összehangoltan cselekedtek, amikor az amerikai, az európai, a kanadai, a svájci és a japán jegybank megállapodott arról, hogy közösen biztosítanak nagyobb dollár likviditást a bankok számára.

Másrészt, amikor a SVB-nél gond mutatkozott, az amerikai szövetségi betétbiztosítási szerv hamar átvette az irányítást; előbb felfüggesztette a bankfiókok nyitvatartását, majd sikerült a bank legnagyobb részét egy egészséges riválisnak értékesítenie. A vevő a szintén kaliforniai First-Citizens Bank & Trust Company, amely megveszi a betétek és a hitelek döntő többségét, így az SVB ügye vélhetőleg a legkisebb kárt okozva rendeződni tud. A piac a hírt jól fogadta, a First-Citizens részvénye 25 százalékkal emelkedett hétfőn reggel.

Ugyanígy gyorsan és keményen lépett fel a svájci felügyelet és a kormány is, amikor a Credit Suisse vergődését látva egy hétvége alatt sikerrel rákényszerítették a fúzióra a két svájci óriásbankot. Szintén a Credit Suisse történethez tartozik és a racionális gondolkodáshoz való visszatérést jelzi, hogy a CS legnagyobb befektetőjénél is következmények kísérték a bukást. A Saudi National Bank (amely nem jegybank, hanem sima kereskedelmi pénzintézet) volt a svájci bank legnagyobb részvényese 10 százalék körüli részesedéssel: az adta meg a végső lökést a CS bukásához, amikor a szaúdi bank igazgatósági elnöke bejelentette, hogy nem kívánnak semmi módon részt venni egy újabb finanszírozási kísérletben. A bekövetkezett kudarcért így ő lett logikusan a kijelölt felelős, ezért Ammar Al Khudairy hétfő reggel le is mondott posztjáról.

Javuló kamatkilátások?

A hosszútávú nyugalmat talán az hozhatja igazán el, ha a piacok elhiszik, hogy a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegető kamatemelések véget érnek – ugyanis ezek a kamatemelések voltak azok, amelyek elindították az egész lavinát. A kamatemelések lassulására egyébként is számítottak a befektetők, bár az még bizonytalan volt, hogy 2023-ban lesz-e vége a kamatemelések ciklusnak vagy kitolódik 2024 első negyedévére. Most ugyanakkor több elemző is abban bízik, hogy hiába a hangzatos inflációellenes nyilatkozatok sorozata, sem a Fed, sem az EKB nem teheti meg, hogy folytatja a lendületes kamatemeléseket, hiszen a pénzügyi rendszer stabilitásáért is felelősek a jegybankok, nem csak a pénzromlás ütemének kordában tartásáért.

Így amikor a Fed csupán 25 bázisponttal emelte a kamatait a múlt héten, akkor az elemzők ezt úgy értelmezték, hogy a kamatemelési sorozat ezzel elkezdhet lassulni, és az idei évben már akár csökkenhetnének is a kamatok – ami természetesen igen kedvező lenne a részvénypiacoknak. Az EKB később kezdte a monetáris szigorítást, és ezért a héten még mindig 50 bázisponttal emelte kamatait, de ugyanakkor a jó gazdasági mutatók - mint például a hétfőn publikált német gazdasági bizalom barométer - azt jelezte, hogy van esély arra, hogy ne forduljon durva recesszióba az euró övezet gazdasága, a stagfláció kísértete egyelőre távolodni látszik.

A teljes megnyugváshoz most már csak az kellene, hogy egy-két héten keresztül ne érkezzen újabb rossz hír a bankszektorról. Addig azonban maradhat az idegesség, a nyugtalan befektetők és az irracionális félelem. Nagyon csapongó kereskedésre készülhetünk még a következő napokban.

Szerző: Szepesi László
Címkék: Credit Suisse, UBS, felvásárlás, bankcsőd, Silicon Valley Bank, SVB, bankok, Deutsche Bank, Fed, kamatemelés, EKB