Össze kellene szedniük magukat az egészségpénztáraknak

850 milliárdot költünk saját zsebből az egészségünkre

2021. szeptember 30. Saját zsebből fizetjük az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát, ami az uniós országok között is az egyik legmagasabb arány. Az önkéntes egészségpénztárakból ennek csak töredéket finanszírozunk. Az MNB és a Pénzügyminisztérium szerint a pénztáraknak agresszívabb marketinggel kellene megjelenniük a piacon, és nem ártana a tagok felvilágosítása sem.

Brutális összegeket, jellemzően az ország éves egészségügyi kiadásának közel 30 százalékát költjük el minden évben saját zsebből az egészségünkre. Ennél nagyobb arányban az uniós országok közül csak Portugáliában, Litvániában, Máltán, Görögországban, Lettországban, Bulgáriában és Cipruson költenek saját zsebből az emberek. Még az EU-ból időközben már távozó Nagy-Britanniában is csak 15 százalék volt 2018-ben ez arány – derült ki Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara elnökének a Pénztárszövetség közelmúltban megrendezett éves konferenciáján tartott előadásából. A GDP mindössze 4,3 százalékát költötte az állam az egészségügyi kiadásokra 2019-ben, a másik 2 százalékot a magánkiadások tették ki.

Ez 2019-ben 956 milliárd forint volt, amiből 106 milliárd forintot a kiegészítő rendszereken keresztül (egészségpénztárak, egészségbiztosítás) finanszíroztunk, 850 milliárd forintot pedig zsebből – mondta Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója.

Lenne tennivalójuk a pénztáraknak

Az önkéntes egészségpénztárak jelenleg a passzív finanszírozóként kis összegű költések kifizetői (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök). A magánellátás szolgáltatásainak az igénybevételénél nem kielégítő aránnyal vannak jelen. Ez egy olyan lehetőség, amire a jövőben mindenképpen hangsúlyt kell helyezni – mondta Szeniczey.

Rendkívül alacsony a pénztártagok életmódjavító termékekre, szolgáltatásokra fordított költéseinek az összege is. (Az évi 50 milliárd forint kiadásból mindössze 150 millió forint.) Nyilván ennek oka lehet az ezen termékeket terhelő adófizetési kötelezettség is (ezekre 15 százalék szja-t kell fizetni). Ugyanakkor nagyon sok esetben információhiányra vezethető vissza, hogy ilyen szolgáltatást pénztáron keresztül nem vesznek igénybe a tagok. Itt is erősítenie kell a szektornak – hangsúlyozta az MNB igazgatója.

Ugyancsak alacsony a preventív szolgáltatások igénybevétele (ráadásul ezekre plusz 10 százalék adókedvezmény is jár). És más, a pénztártagok élethelyzetére reagáló szolgáltatások (például segélyezés, időskori gondozás, munkanélküli ellátás, egészségbiztosítás stb) finanszírozását is emelni kellene. Ehhez a szolgáltatásokat a tagokkal ismertetni kell.. Az alacsony költés oka ugyanis itt is az információhiány.

Csökken és öregszik a tagság

Míg papíron az önkéntes egészségpénztári tagok száma stagnál, a helyzet sokkal rosszabb. Egyrészt öregszik a rendszer, másrészt az 1,044 millió pénztártagnak egyre kisebb hányada fizet ténylegesen tagdíjat. 2020-ban csak 32 százalék volt, míg 2016-ban még 50 százalék felett. Másrészt az MNB igazgatója szerint fontos látni, hogy egy korábbi, kétéves időtávot átfogó kutatás szerint 4,6 millión vettek igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, így a lakosság széles körét lehetne bevonni a pénztári rendszerbe.

Tenniük kéne a dolgukat a pénztáraknak

Az MNB szerint a passzív finanszírozó szereppel szemben az egészségpénztáraknak a jövőben aktív, finanszírozó, szolgáltatást szervező és közvetítői szerepkört is el kellene látniuk. Az igazgató szerint a lefedettséget kell növelni és a tudatosságot erősíteni. Hangsúlyt kell helyezni a munkavállalók megszólítására, meg kell vizsgálni a szolgáltatásbővítés lehetőségét a fiatalabb korosztály igényeire tekintettel, és tudni kell becsatornázni a magánszolgáltatókat a rendszerbe.

Kincses Gyula is azt hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy az egészségpénztárak társadalmi haszna tovább nőjön, arra van szükség, hogy a pénztárak ne csak pénzügyi, technikai hátteret adjanak, hanem hozzáadott értéket. Vállaljanak fel ellátásszervezési, betegszervezési, betegirányítási funkciót is! Erre van a betegeknek igazán szükségük. Ezt nem kapja meg sok esetben az állami egészségügyi ellátásban. Ezt próbálta korábban hálapénzért megvenni. A betegeknek valós, szakmai alapú segítségre lenne szükségük, és ebben kérte a MOK elnöke a pénztárak segítségét.

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára pedig úgy fogalmazott: stagnál a tagság és öregszik, ami nem fenntartható. Jelenjenek meg agresszívebb marketinggel a piacon! Mert most nem láthatóak.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: egészségpénztár, Pénztárszövetség, ÖPOSZ, Kincses Gyula, MOK, MNB, Pénzügyminisztérium