Minden a befektetési alapokról
Mi is az a befektetési alap?
A befektetési alapok a kisbefektetők kisebb megtakarításait gyűjtik össze, hogy ai így keletkező nagyobb vagyontömeget előnyösebben és biztonságosabban fektessék be annál, mintha azt a kisbefektetők egyenként tennék. Az alap a befektetők közös tulajdonában van, melyet az alapkezelő hoz létre és kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték, azaz a befektetési jegy árfolyama azt mutatja, hogy adott napon mennyit ér egy darab befektetési jegy. Tehát aznap ennyiért lehetne eladni a befektetési alap vagyonát, és osztva az összes befektetési jegy számával, ennyi vagyon jut egy befektetési jegyre. A megtakarítók befektetési jegy vásárlásával szállhatnak be a befektetési alapokba. A befektetési jegy értéke attól függ tehát, hogy hogyan alakul az alap tulajdonában lévő befektetések értéke.
A zártvégű befektetési alap futamideje előre meghatározott. A futamidő lejártával az alap vagyonát felosztják a befektetők között a befektetési jegyek arányában. A nyíltvégű befektetési alaphatározatlan futamidejű. A befektető bármikor vehet vagy eladhat befektetési jegyet.
Mekkora hozamot lehet elérni?
A befektetési jegy eladásával juthat hozzá a kisbefektető a pénzéhez. Ha a befektetési jegy árfolyama nő, akkor nyereséghez jut, ha csökken, akkor veszít a befektetésen. Fontos, hogy a nettó eszközérték már tartalmazza az alap kezelésével kapcsolatos költségeket. Azonban visszaváltási díjat is felszámíthatnak, ami csökkenti a magánbefektető által elért hozamot. Ráadásul értékpapírszámlát kell nyitnia a befektetőnek, aminek szintén vannak költségei. A nyereséget 16 százalékos adó csökkenti. (Kivétel, ha TBSZ számlán tartja valaki a befektetési alapokat, és a pénzhez nem nyúl hozzá az adókedvezményhez előírt idő előtt.)A befektetési alapok az elmúlt időszakban elért hozamaikat közzéteszik, de ezek a jövőre nézve nem jelentenek semmiféle ígéretet. Egyes befektetési alapoknál azonban létezik a hozamgarancia, ami valamekkora hozamot ígér adott időtávra. (A bankbetéteknél a lekötés időpontjában tudható előre a kamat, illetve változó kamatozás esetében a kamatszámítás pontos módja.)
A kötvényalapok és pénzpiaci alapok elmúlt években elért hozamait itt gyűjtöttük össze.
A legfrissebb hozamokat a BAMOSZ honlapján találhatja.Kockázatok Garancia
A befektetési jegy értéke az alap vagyonának aktuális piaci értékétől függ. A magasabb hozamokhoz jellemzően magasabb kockázat párosul, míg a biztonságosabb befektetésre törekvő alapok kisebb hozamot érnek el, de a veszteség lehetősége is kisebb. A befektetési alapok befektetési politikájuk szerint különböző kockázati kategóriába tartoznak. A 2013 januárjától kötelező KIID, azaz Key investor information dokument (azaz KIID, vagy röviden KID) kétoldalas dokumentum, amely a legfontosabb információkat közli a befektetési alapokról. Kockázati szempontból 1-7-ig sorolja be a befektetéseket. A 7-es a legkockázatosabb. Így nem a kisbefektetőnek kell megsaccolnia, hogy mekkora rizikót is vállal a befektetési jegy megvásárlásával.
A Befektetővédelmi Alap (BEVA) a befektetőket akkor kártalanítja, ha a befektetési szolgáltató nem tud szerződésszerűen fizetni. Tehát nem magának a befektetésnek a veszteségét (ha csökkent a befektetési piaci értéke) téríti meg, hanem akkor fizet, ha csődbe megy a befektetési vállalkozás. Védelme 6 millió forintig terjed. A kártalanítás egymillió forintnál nagyobb követelés esetén egymillió forintig a teljes követelésre, a felett a követelés 90 százalékára vonatkozik. A BEVA a kártalanítások forrásául szolgáló vagyonának legnagyobb részét tagjaitól szedi be (akik ezért díjat is fizetnek). Ezért a befektetők számára pótlólagos biztonságot jelent, ha megtakarításaikat BEVA tag befektetési szolgáltatónál helyezik el.
Mit tartalmaznak a különböző kategóriák?
A befektetési alapok tájékoztatójából derül ki az alap befektetési stratégiája, és hogy a vagyont hogyan osztja fel a különböző befektetési eszközök között. A befektetési politika alapján kategorizálják az alapokat.Likviditási alapok: a korábbi pénzpiaci alapokon belül azok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot.
Pénzpiaci alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet.
Rövid kötvényalapok: a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1–3 év.
Hosszú kötvényalapok: a kötvényjellegű eszközök futamideje meghaladja a 3 évet.
Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: az alapban a kötvényeken kívül már részvény-típusú eszközök is vannak maximum 30 százalékos mértékben.
Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a részvény-típusú befektetések aránya 30-70 százalék közötti.
Részvénytúlsúlyos alapok: a részvény-típusú befektetések aránya 70-90 százalék közötti.
Tiszta részvény alap: a részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90 százalékot.
Garantált alapok: adott időszakra garantálnak előre meghatározott hozamot, és/vagy azt (is) garantálhatják, hogy a befektetett tőke megmarad.
Származtatott alapok: származtatott ügyletekbe (például határidős, opciós ügyletek) fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.
Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30 százalék.
Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60 százalék.
Egyéb alapok: egyik felsorolt kategóriába sem tartozó alapok.
További cikkek
