Minden a befektetési alapokról

Mi is az a befektetési alap?

A befektetési alapok a kisbefektetők kisebb megtakarításait gyűjtik össze, hogy ai így keletkező nagyobb vagyontömeget előnyösebben és biztonságosabban fektessék be annál, mintha azt a kisbefektetők egyenként tennék. Az alap a befektetők közös tulajdonában van, melyet az alapkezelő hoz létre és kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték, azaz a befektetési jegy árfolyama azt mutatja, hogy adott napon mennyit ér egy darab befektetési jegy. Tehát aznap ennyiért lehetne eladni a befektetési alap vagyonát, és osztva az összes befektetési jegy számával, ennyi vagyon jut egy befektetési jegyre. A megtakarítók befektetési jegy vásárlásával szállhatnak be a befektetési alapokba. A befektetési jegy értéke attól függ tehát, hogy hogyan alakul az alap tulajdonában lévő befektetések értéke.

 

A zártvégű befektetési alap futamideje előre meghatározott. A futamidő lejártával az alap vagyonát felosztják a befektetők között a befektetési jegyek arányában. A nyíltvégű befektetési alaphatározatlan futamidejű. A befektető bármikor vehet vagy eladhat befektetési jegyet.

 

Mekkora hozamot lehet elérni?

A befektetési jegy eladásával juthat hozzá a kisbefektető a pénzéhez. Ha a befektetési jegy árfolyama nő, akkor nyereséghez jut, ha csökken, akkor veszít a befektetésen. Fontos, hogy a nettó eszközérték már tartalmazza az alap kezelésével kapcsolatos költségeket. Azonban visszaváltási díjat is felszámíthatnak, ami csökkenti a magánbefektető által elért hozamot. Ráadásul értékpapírszámlát kell nyitnia a befektetőnek, aminek szintén vannak költségei. A nyereséget 16 százalékos adó csökkenti. (Kivétel, ha TBSZ számlán tartja valaki a befektetési alapokat, és a pénzhez nem nyúl hozzá az adókedvezményhez előírt idő előtt.)

A befektetési alapok az elmúlt időszakban elért hozamaikat közzéteszik, de ezek a jövőre nézve nem jelentenek semmiféle ígéretet. Egyes befektetési alapoknál azonban létezik a hozamgarancia, ami valamekkora hozamot ígér adott időtávra. (A bankbetéteknél a lekötés időpontjában tudható előre a kamat, illetve változó kamatozás esetében a kamatszámítás pontos módja.) 

A kötvényalapok és pénzpiaci alapok elmúlt években elért hozamait itt gyűjtöttük össze.

A legfrissebb hozamokat a BAMOSZ honlapján találhatja.

Kockázatok                                                        Garancia


 
A befektetési jegy értéke az alap vagyonának aktuális piaci értékétől függ. A magasabb hozamokhoz jellemzően magasabb kockázat párosul, míg a biztonságosabb befektetésre törekvő alapok kisebb hozamot érnek el, de a veszteség lehetősége is kisebb. A befektetési alapok befektetési politikájuk szerint különböző kockázati kategóriába tartoznak. A 2013 januárjától kötelező KIID, azaz Key investor information dokument (azaz KIID, vagy röviden KID) kétoldalas dokumentum, amely a legfontosabb információkat közli a befektetési alapokról. Kockázati szempontból 1-7-ig sorolja be a befektetéseket. A 7-es a legkockázatosabb. Így nem a kisbefektetőnek kell megsaccolnia, hogy mekkora rizikót is vállal a befektetési jegy megvásárlásával.
A Befektetővédelmi Alap (BEVA) a befektetőket akkor kártalanítja, ha a befektetési szolgáltató nem tud szerződésszerűen fizetni. Tehát nem magának a befektetésnek a veszteségét (ha csökkent a befektetési piaci értéke) téríti meg, hanem akkor fizet, ha csődbe megy a befektetési vállalkozás. Védelme 6 millió forintig terjed. A kártalanítás egymillió forintnál nagyobb követelés esetén egymillió forintig a teljes követelésre, a felett a követelés 90 százalékára vonatkozik. A BEVA a kártalanítások forrásául szolgáló vagyonának legnagyobb részét tagjaitól szedi be (akik ezért díjat is fizetnek). Ezért a befektetők számára pótlólagos biztonságot jelent, ha megtakarításaikat BEVA tag befektetési szolgáltatónál helyezik el.
 

Mit tartalmaznak a különböző kategóriák?

A befektetési alapok tájékoztatójából derül ki az alap befektetési stratégiája, és hogy a vagyont hogyan osztja fel a különböző befektetési eszközök között. A befektetési politika alapján kategorizálják az alapokat.

Likviditási alapok: a korábbi pénzpiaci alapokon belül azok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot.

Pénzpiaci alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet.

Rövid kötvényalapok: a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1–3 év.

Hosszú kötvényalapok: a kötvényjellegű eszközök futamideje meghaladja a 3 évet.

Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: az alapban a kötvényeken kívül már részvény-típusú eszközök is vannak maximum 30 százalékos mértékben.

Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a részvény-típusú befektetések aránya 30-70 százalék közötti.

Részvénytúlsúlyos alapok: a részvény-típusú befektetések aránya 70-90 százalék közötti.

Tiszta részvény alap: a részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90 százalékot.

Garantált alapok: adott időszakra garantálnak előre meghatározott hozamot, és/vagy azt (is) garantálhatják, hogy a befektetett tőke megmarad.

Származtatott alapok: származtatott ügyletekbe (például határidős, opciós ügyletek) fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.

Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30 százalék.

Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60 százalék.

Egyéb alapok: egyik felsorolt kategóriába sem tartozó alapok.
További cikkek
Sikerük titka a gyors döntés
2019. június 24. A vízilabdában másodpercek alatt történnek az események. Nincs idő hosszas gondolkodásra, a kínálkozó helyzeteket azonnal ki kell használni. A befektetések világában is gyakran adódnak olyan lehetőségek, amelyeket csak rövid ideig lehet megragadni.


Szívós Márton világbajnok vízilabdázó és Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Mindketten nagyon sikeresek a hivatásukban, de más is közös is van bennük: tudnak és mernek gyorsan dönteni. Jó helyzetfelismeréssel egy vízilabdázó győzelmet is szerezhet a csapatának, egy befektetési alapot kezelő szakember pedig a piaci átlagnál magasabb hozamot érhet el a befektetők számára.
Szívós Márton utánpótlás játékosként ifjúsági Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes, Universiade győztes. A magyar férfi vízilabda válogatott tagjaként világbajnok és Világliga győztes. Londonban és Rio de Janeiroban az olimpiai 5. helyezett csapat tagja volt. Klubcsapataival ötszörös magyar bajnok, olasz bajnok, ötszörös magyar kupa, olasz kupa, Euroliga és Európai Szuperkupa győztes.
Hosszú Ferenc 2006-ban diplomázott a budapesti Corvinus Egyetemen, 2007-től az OTP Alapkezelő termék-, majd portfoliómenedzsere, 2017-től pedig befektetési igazgatója. Elsődleges szakterülete az árupiaci befektetések. Az OTP Föld Kincsei Alap portfoliómenedzsere, amely eddig hat alkalommal nyerte el az Év Legjobb Árupiaci Alapja díjat a Privátbankár.hu Klasszis szakmai díjazásán.
2019-ben a szakma az Év Feltörekvő Portfoliómenedzserévé választotta.
Az OTP Föld Kincsei Alap a hazai piacon egyedülálló stratégiát követ: abszolút hozamú származtatott alap, amely a határidős árupiacokon keresztül energiahordozókba, nemesfémekbe, ipari fémekbe, mezőgazdasági terményekbe fektet.
„Az árupiacokon a vedd meg és tartsd (buy and hold) stratégia akkor sem biztos, hogy jó hozamot eredményez, ha az árfolyamok egyébként felfelé tartanak. Ezekre a piacokra ugyanis határidős ügyleteken keresztül lehet befektetni, amelyeknek folyamatos megújítása jelentős költségekkel jár. A jó stratégia ezért az aktív kezelés, a kínálkozó lehetőségek gyors kihasználása akár vételi (long), akár eladási (short) pozíciókkal, amelyeknek a hatékonyságát tőkeáttétel segítségével lehet tovább növelni. Az árupiacok azonban rendkívül kiszámíthatatlanok, teljesítményüket nemcsak a világgazdasági folyamatok, hanem gyakran a politika, az időjárás, vagy akár a természeti jelenségek is befolyásolják. A döntések kockázattal járnak, amelyeket vállalnom kell.” – mondta el Hosszú Ferenc.
Az OTP Föld Kincsei Alap tehát olyan befektetés, amelynek jelentős kockázata van ugyan, de a legalább 3-5 éves ajánlott befektetési időtávon várható hozama is magasabb, mint amit kockázatvállalás nélkül el lehet érni.
Az alapról részletesen itt tájékozódhat: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/A_FoldKincsei
A befektetési jegyek elérhetőek az OTP Bank fiókhálózatban, illetve az OTPdirekt elektronikus csatornáin keresztül, illetve több más pénzintézet is ajánlja az alapot privátbanki ügyfelei számára.