A magánnyugdíjpénztári szektor több mint hárommillió tag háromezer milliárd forint feletti vagyonát kezelte – egészen 2011-ig. A kormányzat intézkedéseinek, és a pénztári kivonulások következményeként 2014. szeptember végére 61,5 ezer tag maradt a rendszerben, 205,4 milliárd forintnyi vagyonnal. 

A jelentősen lecsökkent taglétszám és díjbevétel mellett a jogalkotók az elszámolható költséget a korábbi 4,5 százalékkal szemben 0,9 százalékban szabták meg, a vagyonkezelési díj pedig nem haladhatta meg a vagyon 0,2 százalékát (ez korábban 0,8 százalék volt, amit 2014-re terveztek 0,4 százalékra csökkenteni). 2015 januárjától a szabályozás ismét változott. Az elszámolható költség 2,5 százalék, a vagyonkezelési díj pedig 0,4 százalék lett. A 2015. januárjától hatályos jogszabály (mint az lejjebb olvasható) több egyéb lényeges előírást is tartalmaz.

Figyelem! A törvény szerint a pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken. Ezt először a 2015. április 1. és szeptember 30. közötti időszakra kellett vizsgálni. Erre az időszakra minden pénztár vette az akadályt.

A pénztárak a megtakarítást havonta a törvény szerint járadékként folyósíthatják a nyugdíjkorhatárt elérőnek. Egyösszegű kifizetés akkor lehetséges, ha a folyósítási költségek levonása után a járandóság havi szinten nem haladja meg a minimum öregségi nyugdíj (az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege) negyedét.
 

Piaci szereplők és elvárások (2016.)

PénztárHavi tagdíjminimumKért adomány (önkéntesen adható)Tagok száma* (ezer fő)Vagyon* mrd Ft
Horizont (volt AXA)200 Ft/hó9 600 Ft/év39,0130
Budapest2 400 Ft/év6 000 Ft/év7,028
MKB1000 Ft/hó1 000 Ft/hó4,418
Szövetség (volt Allianz)4 800 Ft/év8 000 Ft/év10,630
* Többnyire 2014-es adatok


Az adománynál érdemes figyelembe venni, hogy az ilyen befizetéssel az egyéni számla egyáltalán nem gyarapszik (és nem érvényesül ennek a megtakarítási formának igen jelentős költségelőnye sem). A pénztár választáshoz érdemes így nézni az itt közölt adatokat, de nem árt megnézni az eddig elért hozamokat is. (Ez ugyan a jövőre nem jelent garanciát, de a vagyonkezelés sikerességét azért jelzi.) Fontos, hogy a befizetések évre is teljesíthetőek!
 
 

A magánnyugdíjpénztárak 2015-ös hozamai

 Nettó hozam (%)Referencia hozam (%)Vagyonnövekedési mutató*
Budapest
Klasszikus3,081,804,67
Kiegyensúlyozott5,825,677,02
Növekedési8,948,407,19
Horizont
Klasszikus2,712,285,26
Kiegyensúlyozott6,155,175,61
Növekedési7,166,125,70
MKB
Klasszikus3,332,234,99
Kiegyensúlyozott5,054,257,48
Növekedési5,614,187,42
Szövetség
Klasszikus1,511,253,61
Kiegyensúlyozott4,454,617,73
Növekedési7,477,048,09
 * az egy főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamráta (%)

A régebbi hozamokról itt tájékozódhat

És ami már történelem


 
A magánnyugdíjpénztári tagok 2011. január 31-ig nyilatkozhattak, hogy maradnak-e magánpénztáruknál.  Ennek hiányában mindenkit visszaléptettek a tb-nyugdíjrendszerbe. Ezt ösztönözte a kormányzat kommunikációja, és az is, hogy a törvény szerint a kasszák tagjai nem lettek volna jogosultak állami nyugdíjra. Korábbi szabályok szerint negyedét adták volna a kasszák (a többit az állam). Végül egy újabb jogszabály alapján a magánkasszák tagjainak a 2011. november 30-át követő időre  teljes állami nyugdíj  jár.
A kormány intézkedése szerint 2010. november 1. után a nyugdíjjárulék kizárólag az állami nyugdíjalapba került, a magánpénztárban maradóké is. A parlament által 2011 decemberében elfogadott jogszabály azután ki is mondta: a 10 százalékos járulék kizárólag az állami nyugdíjalapba folyhat be. 2012. március végéig ismét megnyitották a tb-rendszert, és a reálhozamot is adómentesen lehetett felvenni. A piacon egyre kevesebb lett a pénztár, a megszűnő kasszák tagjai az államhoz kerültek, ha nem választottak másik magánnyugdíjpénztárat.
 

Érdemes elolvasni a témában született friss cikkeinket is!

(Ezek linkje az oldal alján található.)
További cikkek