KIID

Key investor information dokument (azaz KIID, vagy röviden KID) kétoldalas dokumentum, amely a legfontosabb információkat közli a befektetési alapokról. Benne van az alap célja, befektetési politikája, múltbeli hozamai és az előző naptári évben felszámított összes költség is. Kockázati szempontból 1-7-ig sorolja be a befektetéseket. A 7-es a legkockázatosabb. Így nem a kisbefektetőnek kell megsaccolnia, hogy mekkora rizikót is vállal a befektetési jegy megvásárlásával.

További fogalmak

Összes a á b c d e f g h i j k m n p r s t u v

Adóoptimalizáció
Ezzel a nem túl szép kifejezéssel foglalják össze azt a tevékenységet, ami az adókedvezmények minél teljesebb kihasználást célozza. A magánszemélyeknél a szabályok változása miatt eltérő, hogy mi (és persze milyen mértékben) vehető ehhez igénybe. Az azonban évtizedes tapasztalat, hogy kedvezményre jogosító egyéni befizetéseket a többség az év utolsó hónapjaiban, jellemzően a legutolsóban hajtja végre (vagy egészíti ki). Logikusan, hiszen ilyenkor látszik, mennyi is az az adóteher amellyel szemben érvényesíthető a kedvezmény. Jelenleg elsősorban a tartós befektetési szerződés, a nyugdíjelőtakarékossági számla és a pénztári befizetések versengenek az adóforintokért.

Adósminősítés
A bankok szinte minden kölcsönnél felmérik, hogy ügyfelük mennyire terhelhető. Az utóbbi időben azonban a drágább, úgynevezett fedezetlen kölcsönöknél a korábban jól fizetőkre szinte tukmálják a keretemelést (nem igazán figyelve a jövedelemre), a lakáshiteleknél viszont számtalan szempontot figyelembe vesznek. Alapvetően két oldalról korlátos a kapható kölcsön. Részben a család hitelezhetőségi limitét számolják (itt például az igazolt jövedelmet, az egyéb hiteleket veszik figyelembe), de a fedezetet jelentő ingatlant is górcső alá veszik. Amióta létezik jelzáloghitelezés, azóta gyakorlat, hogy külön értékbecslő állapítja meg az árat (ez az adásvételi szerződésben szereplőnél szinte mindig alacsonyabb), majd ezt az összeget is mérséklik. Ez adja a hitelbiztosítéki értéket, vagyis azt az összeget, amelyen a bank gond esetén eladhatónak tartja az ingatlant. A mostani piaci viszonyok között ez okozhat problémákat, hiszen akadnak területek, ahol egyáltalán nem látszik esély a továbbértékesítésre.

Állampapírok
Az állampapírok tulajdonképpen adósságlevelek, ahol a hitelezők a vevők, a hitelfelvevő pedig a magyar állam nevében az Államadósság Kezelő Központ. A tőke visszatérítésére és a kamatfizetésekre az állam vállal garanciát (ezért a befektetők által elvárt hozamok függnek attól, hogy a papírokat kibocsátó országnak milyen a megítélése). Az egy évnél nem hosszabb lejáratú állampapírokat kincstárjegyeknek, az egy évnél hosszabb lejáratúakat pedig államkötvénynek nevezzük. A diszkont kincstárjegyek (dkj) olyan papírok, amelyeket a névérték alatt lehet megvásárolni és lejáratkor a névértéküket fizetik vissza. Az államkötvények lejáratukig félévente vagy évente fizetik az előre meghatározott kamatot. Időközben is el lehet adni őket a másodpiacon, ekkor az árfolyamuk attól függ, időközben milyen hozamváltozás következett be.

Árfolyamrés
A devizahitelekhez az adósok vételi árfolyam jutottak hozzá (ez volt a számítás alapja), míg a törlesztést eladásin kellett teljesíteni. A két árfolyam közötti viszonyszám (hányados) vonult be a köztudatba árfolyamrésként. A korábbi szabályozás egyáltalán nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, a bankok tulajdonképpen olyan szélesre nyithattk az "ollót", amilyenre csak akarták. 2010-től viszont már kötelező a középárfolyamot alkalmazni, ha a bank, illetve pénzügyi vállalkozás nem jegyez ilyent, akkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghirdetett árfolyammal kötelező az elszámolás.

Babakötvény
A magyar gyerekek a törvény szerint (ez a 2006-tól születettekre vonatkozik, azóta él ugyanis a rendelkezés) jogosultak életkezdési támogatásra. Ez 40 ezer forintról indult, jelenleg 42,5 ezer forintra rúg. Ez egészülhet ki a szülői befizetés után járó további támogatással, amihez Start számlát kell nyitni, ami már csak a kincstárnál tehető meg. Nincs befizetési, sőt nagykorúság előtti életkori korlát sem. A megtakarítás mentes mindennemű adó, járulék és illeték alól, időközben pedig még további állami támogatás is jár hozzá. 2013 óta új, Babakötvény elnevezésű 19 éves futamidejű állampapírban lehet takarékoskodni a gyerek jövőjére. Ennek kamata három százalékponttal magasabb az inflációnál. További részletekről itt olvashat

Bankkártya limit
Amikor valaki átveszi bankkártyáját, beállítja a bank, mennyi készpénzt vehet vele fel, és milyen összegben vagy mennyiségben költhet a kereskedőknél. Ezt alaplimitnek nevezik, és a kártya típusa alapján is eltérhet. A legtöbbször a plasztik birtokosa 150 ezer forinthoz juthat a bankjegykiadó automatákból (ATM). Amennyiben valakinek ennél nagyobb összegre van szüksége, változtathat a limiten (ezért azonban helyenként díjat számítanak fel). A biztonság érdekében érdemes a limitet magunknak is a lehető legalacsonyabban tartani, így ha megemeljük, célszerű visszaállításáról is minél gyorsabban gondoskodni.

BUBOR
A hosszú távú lakossági hitelek kamatát, ha az nem több évre fixált, már kötelező irányadó mutatóhoz (referenciakamat) kötni. A legelterjedtebb a három és hathavi budapesti bankközi kamatláb (a Bubor) használata, bár a piacon akad éves ajánlat is. A Bubor a magyar bankok egymásnak felajánlott hitelkamatainak napi szintű, speciális átlagolásával alakul ki. A különböző időtávokat áttekintve jól megítélhető, hogy a hazai bankok csökkenő vagy emelkedő kamatra számítanak. Ha a hosszabb távhoz képest a rövidebb (napi, heti, kétheti vagy havi) pénzpiaci kamat a magasabb, akkor – ahogy a szaksajtó fogalmaz – kamatesést áraz a piac. A Bubor jelzi tehát a változtatás irányát, de mozgása a jegybanki alapkamatnál élesebb kilengéseket produkál.

Cafeteria
A béren kívüli juttatások rendszere. A szisztéma lényege, hogy ebbe a keretbe olyan elemek sorolhatók, amelyek nyújtását az állam támogatja. Ez a kedvezmény azonban egyre fogy, 2012. január 1-jétől emelkedett az adómérték 19,04 százalékról 30,94 százalékra, majd ez 2013-tól már 35,7 százalék lett, ami 2014-ben sem változott. Azt is alaposan megváltoztatták, mit is kínálhatnak dolgozóiknak a cégek (ebbe új elemek is bekerültek). A palettáról a munkavállalók választhatják ki, mely elemeket milyen értékben kérik. A cégek megszabhatják viszont, miből lehet választani. A cafeteria jellemzően tartalmaz étkezési – jelenleg már csak Erzsébet elnevezéssel futó – utalványt, SZÉP-kártyát, utazási bérletet, valamint önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárt.(További részletek itt olvashatók.)

Casco és kgfb
A másoknak okozott károk fedezésére szolgál a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb). Az évek óta zajló díjversenyt magyarázhatja, hogy ezzel minden autósnak rendelkeznie kell (a biztosítók kategóriája szerint nagy a kockázati közösség).

A kgfb megakadályozza, hogy a károkozó „belerokkanjon" egy-egy balesetbe (egy apró figyelmetlenségből is hatalmas károk keletkezhetnek), egyúttal fedezet nyújt a károsult jogos kárigényére. A cascónál egészen más a helyzet. Ezt mindenki saját belátása szerint kötheti (a biztosító viszont el is zárkózhat a szerződéskötéstől). Különösen az olcsóbb módozatoknál érdemes figyelni az önrészre, amit mindig a biztosított fizet. Az önrésznél a válaszható százalékos érték (jellemzően 10,20, 30 százalék), illetve a vállalt összeg (általában 50, 100 ezer forint) közül a biztosító mindig a magasabbat vonja le. Minél magasabb az önrész, ahhoz mérten alacsonyabb a rendszeres díjfizetése mértéke.

CSOK
A családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) korábban szocpol, illetve a használt lakások esetében félszocpol néven vált ismertté. A két forma (a szocpol és a félszocpol) összekapcsolása 2015 július elsejétől vált hatályossá. Ezt követően még abban az évben némiképp átalakították a feltételeket. Igazán nagy változást azonban az év végén jelentettek be. Az új szabályok – amelyek keretében a legalább három gyermeket nevelő, illetve vállaló családok 10 millió forintos támogatásban és 10 millió forintos kedvezményes hitelben részesülhetnek – 2016. január elsején léptek hatályba. Négy rendeletet alakítgattak azonban többször át, a szabályozás így elég áttekinthetetlenné vált. Éppen ezért 2016 februárjában jelentősen átszabták. További részletekről itt olvashat.