Beindultak a biztosítók

Visszaszorítható lehet a hálapénz

2012. március 12. Gőzerővel indítják a biztosítók a magán egészségbiztosítást. Havi fix díjért vége a sorbanállásnak és a hálapénznek – ígérik. Ez valóban elérhető lenne, ha kötelezővé tennék a betegségbiztosítás választását a béren kívüli juttatások között. Annak viszont, aki a szerződést most fontolgatja, nem árt, ha figyel arra: egyelőre meglehetősen gyermekcipőben jár ez a terület.

A januártól élő törvénymódosításnak köszönhetően a munkáltatók adó- és járulékmentesen köthetnek a dolgozóiknak nem csak baleset, hanem betegségbiztosítást is. A biztosítók ettől a magán egészségbiztosítás felfutását remélik.  Mostanáig a jellemző egészségbiztosítás összegbiztosítás volt, ami azt jelenti, hogy ha például kórházba kerül az ügyfél, egy bizonyos összeget kap kézhez, akárcsak bizonyos rettegett betegséget diagnosztizálásakor. A beteg ezt a pénzt főként hálapénzre költötte.
Az idén azonban megnyílt a terep, de egyelőre még kevesen merészkedtek rá. Elsőként az Union jelentette be, hogy megjelent valódi szolgáltatásalapú egészségbiztosítással. Tudomásunk szerint a Signal egyelőre csak tervezi ezt, a Generali viszont szintén elindult. Ezeknél a termékeknél a biztosító az egészségügyi ellátást fizeti ki fix díj ellenében. Az Union a szolgáltatást a meglévő rendszer keretében ajánlja (azt, hogy hány kórházzal és rendelővel sikerült megállapodni, még nem tudjuk), a Generali a Medicoverrel szerződött.

Nincs még országos lefedettség

A magán egészségügyi szolgáltató Budapesten kívül 16 megyei nagyvárosban van jelen, országosan pedig összesen 22 állami intézménnyel szerződött. A lefedettség tehát még hagy maga után kívánnivalókat, a fejlődés azonban gyorsan haladhat. Legalábbis ez derül ki abból, amit Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese portálunknak elmondott. A társaság már az idén 6-7 ezer szerződésre számít. Öt év múlva pedig Paál szerint a teljes piac már 50-70 milliárd forintos díjbevételt hozhat – mintegy 400 ezer biztosított révén. A nyugat-európai tapasztalatok alapján – tudta meg az azenpenzem.hu – a teljes díjbevétel mintegy 70 százalékát költik el a biztosítók egészségügyi ellátásra. Ezt az jelenti, hogy öt év múlva közel 50 milliárd forinthoz juthat az egészségügy a biztosítóktól.
A havi díjat befizetők számára a szolgáltatás minősége javul, a sorbanállás és a hálapénz megszűnik – ígérte Erdős Mihály, a biztosító elnök-vezérigazgatója a terméket bemutató tájékoztatón. Hangsúlyozta, hogy a munkáltatók mellett magánszemélyekre is számítanak. Az alapcsomag ára havonta 5-11 ezer forint, a középkategóriás csomagé 8-20 ezer, míg a VIP csomagé 12-30 ezer forint. A havidíj alapvetően az életkortól függ, de át kell még esni egy kockázati elbíráláson is, ami eltérítheti a biztosítás árát. Az alap és középkategóriás csomag esetében az elbírálás telefonon történik, míg a VIP csomagnál a szolgáltatásba egyébként is beletartozó szűrőprogram keretében vizsgálják ki a leendő ügyfelet. Azokra a betegségekre, amikben már szenved az ügyfél, nem lehet biztosítást kötni.

Beindulnak az ügynökök

Ez a feltétel, no meg a szerződések apró betűs részei miatt most még érdemes alaposan megfontolni, valóban olyan jó választás-e ez a biztosítás. Különösen azért nem árt résen lenni, mert az már most látszik, hogy a közvetítők rávetették magukat erre a területre. A cafeteriával foglalkozók egyenesen azt szorgalmazzák, hogy tegyék kötelezővé a munkáltatók a betegségbiztosítás választását (így annak nem kellene versengenie az azonnal költhető juttatásokkal, de a nyugdíjtakarékossággal sem, ami korábban volt több helyen ilyen „fix” elem). Ha ezt – legalább részlegesen – sikerülne elérni, akkor valóban jókora teret nyerhetne a magán egészségügy, sőt ez a hálapénz visszaszorításának is lökést adhatna.  A folyamat azonban lehet olyan gyors, hogy ne járna társadalmi feszültségekkel.
Tény viszont, hogy a béren kívüli juttatások mai rendszeréhez képest az egészségbiztosítás kedvezőbb. Annál ugyanis sem a 31 százalékos adóterhet nem kell megfizetni, de az 500 ezer forintos éves korlát sem vonatkozik rá.  Az azonban nem mondható el róla – mint amit az Union állít –, hogy így a munkáltató „zsebében marad” a teljes összeg. Ugyanis ez is csak egy biztosítás, aminél a szolgáltatásra a kár (betegség) bekövetkezése esetén kerül sor.

Becslések szerint az átlag magyar havonta 15 ezer forintot költ az egészségére. Ebben benne van a gyógyszer, a hálapénz és a magánorvos is. Csak hálapénzre pedig mintegy 70-100 milliárd folyik el.  A biztosító szerint a magán egészségbiztosítással minden szereplő jól jár. Az állami ellátórendszerben csökken a várakozási idő, hiszen „kiállnak a sorból” a biztosító ügyfelei. A biztosítottak várakozás nélkül jutnak magán ellátáshoz a magánszolgáltatónál vagy a vele szerződött állami kórházban, és így az állami rendszerben maradók is hamarabb jutnak ellátáshoz. Ugyanakkor – ezt külön hangsúlyozta a biztosító – a biztosítottak nem a sor elejére állnak, hanem ők más időpontban mennek a vizsgálatra, tehát nem a többi betegtől veszik el a lehetőséget, hiszen annak nem az idő, hanem az OEP finanszírozás szab határt.



Kapcsolódó anyagok