Öt év múlva jócskán szóródhat a gyűjtőhitel kamata

Vakrepülés az árfolyamgát?

2012. augusztus 8. Ahogy születnek a rögzített árfolyamú törlesztésre a szerződések, úgy derül ki, ezen a téren is mekkorák lehetnek a bankok között a különbségek. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy az öt év alatt halmozódó gyűjtőhitelre mekkora kamatot számolnak fel. Ezzel együtt az árfolyamgát igénylését továbbra is ajánljuk.

Egyik olvasónk megosztotta velünk a bankjától az árfolyamgátra adott ajánlatát. Eszerint az adósnak a rögzítés időszaka alatt a havi törlesztőrészlete 57 ezer forint, a védernyő ötéves időszaka után azonban több mint 90 ezer forintot kell majd fizetnie. A semmilyen kalkuláció alapján sem érthető tehernövekedés oka, hogy a bank a gyűjtőhitelre majdnem 15 százalékos (!) kamatot állított be.  Mint ismert, az állami program hatálya alatt a tartozás rögzített árfolyam feletti tőkerészére csak a pénzpiaci kamatot (Bubor) számíthatják fel a bankok, ami jelenleg 7,16 százalék. A jogalkotók azonban nem bíbelődtek azzal, hogy az adósok számára az ezt követő időszakot is biztonságosabbá tegyék. Így a bankok tulajdonképpen akkora kamatot számíthatnak fel, amekkorát nem szégyellnek.

A bankok többsége csak azt jelzi, hogy a 2017-es piaci szintet érvényesíti majd a gyűjtőhitel kamataként. A törvényben előírásként is ez szerepel, de megtanulhattuk, hogy kedvezőtlen viszonyok között ezzel milyen módon tudnak operálni a bankok.
Akadnak viszont pénzintézetek, amelyek visszafogottabbak ezen a téren. A CIB a lakáshiteleknél 11,35 százalékos, a szabad felhasználású kölcsönnél pedig 12,35 százalékos kamatot alkalmaz. A K&H már most közzétette, hogy a háromhavi Buborhoz képest 4,2-5,2 százalékpontos felárat számít majd fel (ez kamatként most szinte hajszálra megegyezik a CIB-es számokkal). Ezzel azonban nagyjából be is fejeződik azoknak a bankoknak a sora, amelyeknél az árfolyamgátra jelentkező adósok még a szerződés megkötése előtt tájékozódhatnak a várható terhekről.

Az Erste és az OTP (az előbbi példában egyébként éppen ők szerepelnek) külön kondíciót hirdetnek majd a gyűjtőhiteleseknek. A legnagyobb magyar bank tájékoztatása szerint ebben továbbra is a háromhavi Bubor szerepel majd, „csak” a felár nagysága kérdéses. (Megjegyezzük, az említett ajánlatban nem találtunk erre utalást, csak a konkrét kamatmértéket tűntették fel, de az sem lehet mindegy, hogy a nekünk író devizahiteles a bank saját adóssegítő programjából lép át az árfolyamgátba.) Az adósok korábbi tapasztalatai alapján így érthető, hogy sokan aggódnak, mi lesz a védernyő lezárulása után.

Alaposan kitolhatják a futamidőt


Nem elhanyagolható ugyanakkor: kormányrendeletben gondoskodtak arról, hogy az adósokat ne roppantsa össze a hirtelen tehernövekedés. E szerint, az adós a védernyő lejárata előtt kérheti, hogy a gyűjtőhitelre csak a korábbi törlesztés 15 százalékát (ez a példánkban 8,5 ezer forint) fizethesse. A megoldás ilyen esetekben a hitel futamidejének kitolása. Erre bőséges időt hagynak (nem árt azonban gondolni arra, hogy ilyenkor igen ütemesen nő a tőketartozás). A gyűjtőhitel akár 30 évvel is tovább törleszthető, mint az eredeti devizakölcsön. Feltéve, hogy az adós közben nem lépi túl 75. életévét.

Ez azért nem tűnik annyira jó kilátásnak. Garancia persze nincs semmire, de abban lehet bízni, hogy addigra élénkül a hitelpiac. A verseny önmagában is lefelé viheti a hitelkamatokat. Ha pedig a bankok szívesen hiteleznek, akkor a rosszabb feltételű kölcsönöktől akár hitelkiváltással is meg lehet majd szabadulni. Nem tartjuk tehát szerencsésnek, hogy egy viszonylag távoli bizonytalanság magától az árfolyamgáttól (erről további részleteket itt olvashat) is eltántorítsa az adósokat.

Kapcsolódó anyagok

Összes cikk
Böngésszen cikkeink között!
Legolvasottabb
Cikkajánló
Írjon nekünk
Mi a facebook-on
Ezt is nézze meg!
Olvassa el blogunkat, szóljon hozzá!