Tényleg annyira gazdag a magyar? Itt van néhány kijózanító igazság!

2017. június 14. A sajtóban lelkesen idézgették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményét, amiben leírták: az egy háztartásra jutó nettó vagyon Magyarországon magasabb volt, mint Szlovákiában vagy Lengyelországban. Alaposabban körbejártuk a számokat, amiből jól látható, hogy a helyzet egyáltalán nem annyira jó.

Mint bejelentették: az eddigi legátfogóbb statisztikai információkat jelentette meg az MNB a háztartások vagyonáról és finanszírozási folyamatairól. Az erről kiadott közleményben kiemelték, hogy az egy háztartásra jutó nettó vagyon Magyarországon magasabb volt, mint Szlovákiában vagy Lengyelországban. A kiadványból (ezt teljes terjedelmében itt nézheti meg) kiderül, hogy ez akkor van egyértelműen így, ha a háztartási szektor vagyonát a GDP százalékában mérik, illetve mérték, mert az adatok többsége 2014-es.

Bruttó magánvagyon
OrszágMillió Ft/fő
Japán42
USA64
Ausztrália73
Svájc114
Spanyol29
Görög19
Magyar*9
*földértékkel kiegészített adat
Forrás: A háztartási szektor pénzügyi megtakarításai mikro- és makrostatisztikai adatok alapján 2017.
A háztartások egy főre jutó bruttó rendelkezésre álló jövedelme alapján a vizsgált országok között 2014-ben (lásd grafikonunkat) egyértelműen az utolsó helyre szorult Magyarország. A jövedelmi különbségek az MNB szerint nyilvánvalóan hozzájárulnak a vagyoni különbségek felépüléséhez, de abban más okok is közrejátszhatnak, hiszen „a vagyoni különbségek lényegesen nagyobbak”.

Az Európai Unió minden polgárának átlagosan 38 millió forint eszköze volt 2014 végén, ami 19 millió forint pénzügyi eszköz és ugyancsak 19 millió forint tárgyi eszköz (például ingatlan) együtteséből állt össze. Emellett mindenkire 6 millió forint tartozás jutott, így egy átlagos személy 32 millió forintnyi nettó vagyonnal rendelkezett. A mellékelt táblázatban a tanulmányból kigyűjtöttük, néhány országban miként alakult a bruttó (ebben a tartozások nem szerepelnek) vagyon. A magyar érték egyébként a térségben nem számít alacsonynak, a többi országban – Csehország és Szlovénia a kivétel, ahol ennél magasabb összegekről lehet beszélni – is 10 millió forint alatti vagyont mértek.

Nagy a pénzügyi vagyonban a koncentráció


Felhívjuk azonban a figyelmet arra (amit a táblázatban csillaggal is jeleztünk), hogy nálunk kalkuláltak a földvagyonnal is. (Lehet találgatni, hogy hány „köznapi” háztartás vagyonát határozhatja meg a termőföld birtoklása.) Nem elhanyagolható tényező az – mint azt korábban mi kiszámoltuk –, hogy a lakossági pénzügyi vagyon 2016-ra a 2010-es értékhez képest 46 százalékkal, a részvények és részesedések állománya viszont ugyanebben az időszakban több mint 70 százalékkal nőtt.

A hazai háztartási pénzügyi felmérésben (HFCS), amit európai szinten egységes és átfogó szisztéma szerint nálunk 2014 őszén végeztek el, a háztartások 0,6 százaléka, vagyis bő 25 ezer család nyilatkozott úgy, hogy semmilyen jövedelmet nem szerzett az előző egy évben. A negatív nettó vagyonnal (a javak értékénél nagyobb tartozással) rendelkező háztartások aránya 5 százalék lehetett.
Most az MNB is megállapította (amit kutatók jeleztek), hogy igen koncentrált a vállalati tőkebefektetéssel – ide a részvény és üzletrész tartozik), különféle értékpapírokkal, életbiztosítással vagy nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező háztartások köre. Mint leírták: ezek az instrumentumok lényegében csak a legnagyobb vagyont felhalmozott háztartások pénzügyi eszközei között fordultak elő jelentősebb számban. Az átlagba viszont – jegyezzük már meg mi – minden egyes lakosnál beleszámítanak.

A háztartási felmérés eredményei alapján a jegybank szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a pénzügyi eszközök lényegesen koncentráltabban helyezkednek el a társadalomban, mint a reáleszközök. Persze ne felejtsük el, hogy ide tartoznak az üzleti érdekeltségek is. Ezek pedig alaposan változtatnak a képen. Mint a jegybank megállapította: a vállalati tőkebefektetések összértékének 93 százaléka jutott a háztartások legnagyobb vagyonú 10 százalékára, ezen belül a felső 1 százalék 78 százaléknyit tartott ebből az eszközből. A különféle értékpapírok eloszlása is közel olyan koncentrált, mint a tulajdonosi részesedéseké, a teljes állomány 88 százalékát a felső vagyoni tizedbe tartozó háztartások birtokolták.

Nézze meg karikatúránkat is

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok