Precedensper indulhat az állam ellen

2015. június 24. A munka törvénykönyvének két évig életben levő, a szabadságot érintő rendelkezése miatt pert indít a magyar állam ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz). Elegük van ugyanis abból, hogy a parlament hoz egy jogszabályt, ami kárt okoz, majd a károkozás tényét elismerve módosítja azt, de a kárt nem téríti meg.

Pert indít a magyar állam ellen a MaSzSz jogalkotással okozott kár miatt – tudósított az MTI a szervezet sajtóbeszélgetésén elhangzottakról. Mint Kordás László elnök kifejtette: a munka törvénykönyvének 2012. és 2014. között érvényben lévő rendelkezései miatt csökkent a kivehető alapszabadság mértéke, és emiatt számos munkavállalót kár ért. A parlament törölte a törvénykönyv érintett - az alapvető jogok biztosa szerint alaptörvénybe és uniós irányelvbe is ütköző – részét (ebben az szerepelt, hogy a betegállományban töltött idővel arányosan csökkenteni kell az alapszabadságot), de arról nem született döntés, hogy akiknek 2012. és 2014. között elvették a szabadságát, hogyan kapnak kártérítést.

A szakszervezeti vezető beszélt arról, hogy megkereste az illetékes államtitkárokat az ügy rendezése érdekében, de érdemi választ nem kapott. - Elfogadhatatlan, hogy a parlament hoz egy jogszabályt, ami kárt okozott, majd a károkozás tényét elismerve módosítja azt, azonban a kárt nem téríti meg - mondta. A dolgozóknak is van kártérítési felelősségük, így jogos igény, hogy ha őket éri kár, akkor is álljon helyt valaki - tette hozzá.


Van, aki úgy érezheti, hogy rá vonatkozna a jog?


A MaSzSz a keresetet június végén tervezi benyújtani. Siker esetén alighanem más ügyekben is többen fontolnák meg a perelést. Egyáltalán nem ritka ugyanis, hogy a lázas jogalkotási folyamatba hibák csússzanak. Olyanok is, amelyek különféle károkat okoznak az érintetteknek. Az ugyanakkor meglehetősen elgondolkodtató, hogy a kormányzat még a bírói ítéleteket is meglehetősen lazán kezeli.

Például a Kúria már 2013 nyarán kimondta, hogy a közalkalmazotti illetmények kifizetésével kapcsolatban felmerülő banki többletköltségeket a munkáltatónak kell viselnie. Azt gondolhattuk volna, hogy ezután az állam jogkövető módon flottul odaadja az érintetteknek a pénzt. Hát ez egyáltalán nem így lett. Kérvények és időhúzás jellemezte a folyamatot, ami értesüléseink szerint még a mai napig sem zárult le teljesen. Elgondolkodtató az is, hogy amikor az egri kórház cafeteriája javára döntött a bíróság, a tárca közölte: erre egyszerűen nincs pénz.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok