Egyre erőteljesebbek az egyenlőtlenségek

Nőnek a lakáspiaci kockázatok

Fotó: Latzer Anna
2017. január 23. A felszínesen nézve egyszerűen csoda, ami a magyar ingatlanpiacon történik. Valójában azonban a folyamatok sokkal összetettebbek annál, mint amilyennek első pillantásra tűnnek. A piacon érzékelhető a félelem attól, hogy miként hathat majd az árakra, ha egyszer komolyabb visszaesés következik be a befektetési célú vásárlások terén.

Tele volt a magyar sajtó azzal, hogy az Eurostat statisztikája szerint a magyar lakások drágultak legnagyobb arányban a 29 vizsgált európai ország közül tavaly a harmadik negyedévben. E szerint a hazai lakások ára egy év alatt 11,6 százalékkal emelkedett. Részletesebben megvizsgálva azonban a kép már egyáltalán nem ennyire kedvező, a továbbiakra nézve pedig akadnak bőven kockázatok.

Az elmúlt hat évben – állapította meg elemzésében az OTP Ingatlanpont – a magyar ingatlanpiaci árak 20 százalékkal nőttek, miközben Észtországban 67 százalékos volt a drágulás. Magyarország ebben az összevetésben a középmezőny élén áll – ami azért szintén nem rossz eredmény. Az már sokkal kedvezőtlenebb, hogy a piaci egyenlőtlenségek egyre nőnek.

Míg a 2015-ben tapasztalt drágulás egységesen érintette a teljes ingatlanpiacot, a tavalyi áremelkedés eltérő volt az egyes területeken. A fővárosi ingatlanárak ötödével, a megyei jogú városok lakásárai tizedével emelkedtek, a kisvárosok esetében viszont alig egy százalék volt a drágulás mértéke. A községekben egyenesen csökkentek az árak, a falvak esetében 15 százalékos áresést mutatnak a számok – ismertette Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, adóhatósági statisztikákra és az OTP Értéktérkép adataira hivatkozva.

Így néznek ki ezek a csúcsok


A nominális árszint, történelmi rekordot döntve már meghaladja a 2008-as árcsúcsot, vagyis ilyen magas lakásárak papíron még nem voltak idehaza. Reálértéket tekintve azonban – Budapestet kivéve – országosan még elmaradnak 2008-tól, a bérekhez viszonyított árak pedig nagyjából az 1998-1999-es éveket idézik.

Az Otthon Centrum (OC) megvizsgálta az átlagos értékesítési időt. Mint leírták: a társasházi lakások esetében tavaly a válság előtti évek során megszokott két-három hónapra csökkent az átlagos értékesítési idő. A családi házaknál is 20 százalékkal csökkent a hirdetés feladásától a szerződés megkötéséig eltelt időszak hossza, de még mindig egy hónappal hosszabb, mint 2009-ben volt.

A legkevésbé kelendő ingatlanok között a társasházi kategóriában az OC elemzése szerint 15-16 hónapot is várni kellett az eladóknak. Noha – állapította meg az ingatlanközvetítő – sem a fajlagos ár, sem a méretek alapján nem kirívóak ezek az esetek, azt látható, hogy Békéscsabán vagy Kőbányán, de akár Miskolcon is előfordul, hogy nagyon lassan talál egymásra eladó és vevő.  A családi házaknál a negatív rekorder: egy fejér megyei faluban 2010-ben épült 75 négyzetméteres családi ház értékesítéséhez majdnem három év kellett.

Lassul a drágulás üteme


Az OTP Ingatlanpont szakértője arra számít, hogy idén az egyensúlyi szinthez közelítve, az újlakás kínálat bővülésével országos szinten már csak egyszámjegyű lesz az áremelkedés, azonban a regionális különbségek tovább mélyülnek majd.

Az Ingatlan.com hirdetési portál nevében nyilatkozó Balogh László szerint az áremelkedés ütemének lassulását vetíti előre az is, hogy már tavaly is átlagosan két héttel hosszabb idő alatt lehetett értékesíteni egy ingatlant, mint 2015-ben. Ehhez tavaly átlagosan 2,5-3 hónapra volt szükség településtől és ingatlantípustól függően. Emellett a vásárlók pénzügyi mozgástere is határt szabhat a fék nélküli áremelkedésnek.

Az Opten céginformációs szolgáltató az ingatlanközvetítő vállalkozások oldaláról vizsgálta a kérdést, és arra jutott: a használt lakások eladásának volumenét elsősorban a fővárosban és a megyeszékhelyeken jelentősen befolyásolhatja, hogy az elmúlt években népszerű Airbnb piaca telítetté vált. Ez pedig visszaveheti a befektetési célú lakásvásárlásokat a közeljövőben. A piacon érzékelhető a félelem attól, hogy miként hathat majd az árakra, ha egyszer komolyabb visszaesés következik be a befektetési célú vásárlások terén.

A területi egyenlőtlenségek egyébként az Opten elemzéséből is erőteljesen kitűnnek. A 2016-ban működő 3998 darab ingatlanos cég kétharmada a Közép-Magyarországi régióban tevékenykedett. Ezek a szektor teljes árbevételének pedig több mint 79 százalékát adták.

Nézze meg a cikkhez illő karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok