Tele van az internet kamu és jogosulatlanul szolgáltató brókercégekkel

Ne legyél balek, így ne kockáztasd a pénzed!

2017. május 17. Az alacsony kamatkörnyezet miatt sokan fordulnak magas hozamot ígérő devizapiaci ügyletek felé, nem mindegy azonban, hogy milyen brókercéghez fordulnak. Egyre több online brókercéget bírságol meg az MNB jogosulatlan szolgáltatások miatt. A nálunk nem regisztrált brókercégek alaposan növelik az ilyen típusú ügyletek amúgy is magas kockázatát.

Megszaporodtak az elmúlt időszakban a külföldi bejegyzésű, határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó brókercégekre kirótt MNB-bírságok. A neten különféle, elsősorban a nemzetközi devizapiacokhoz való közvetlen online hozzáférést biztosító, vagy különféle ügynöki tevékenységeket folytató cégek jó része valamelyik adóparadicsomban off-shore-ként van bejegyezve, így ha elérhetők is a világ minden részéről – így Magyarországról is -, jogosulatlanul végzik tevékenységüket. A jegybank már többször felhívta a figyelmet arra, hogy ezekkel szemben a befektetői érdekeket szinte lehetetlen hatékonyan érvényesíteni. Sőt – jelezte egy korábbi figyelmeztetésben az MNB –, sokszor pilótajátékszerűen működnek. Nincs tényleges pénzügyi, gazdasági tevékenységük: az ígért magas hozamot így addig tudják fizetni (fenntartva a befektetői elégedettséget), amíg elegendő új ügyfelet képesek bevonni, s azok befizetéseiből a régebbi ügyfelek hozamait fedezni. Új csatlakozó ügyfelek híján viszont tevékenységük összeomlik.

Csak a nyilvánosság segít 

A magyar felügyeleti hatóságoknak nemigen vannak eszközeik ezekkel a cégekkel szemben: alig tehetnek többet, minthogy piacfelügyeleti eljárásaik keretében ideiglenesen – amíg a vizsgálat tart -, majd véglegesen eltiltják őket tevékenységük folytatásától. Már az, hogy határozatban kell őket eltiltani attól, ami eleve tilos számukra, mutatja a helyzet abszurdítását.  A vizsgálatokat követően kisebb-nagyobb összegű bírságokat szabnak ki rájuk, kérdéses azonban az is, hogy mennyire lehetséges ténylegesen behajtani ezeket az összegeket. Az intézkedések leghatékonyabb eleme végül így maga a nyilvánosságra hozatal, ami jelzésként szolgálhat az ügyfelek felé – már ha egyáltalán odafigyelnek rájuk.

A jegybank honlapján megtalálhatók a befektetőknek szóló figyelmeztetések, nem is csak azok, amelyeket a MNB adott ki, hanem a külföldi társfelügyeletektől érkezők is. Ugyanitt ellenőrizhető az is, hogy egy-egy cég milyen jogosultságokkal rendelkezik nálunk. Sőt, arra is van lehetőség, hogy ha valaki a neten keresgélve ilyen társasággal találkozik, bejelentést tegyen. 

Tessék tájékozódni!


Mielőtt tehát valaki devizapiaci, esetleg CFD-ügyletekkel próbálkozik, érdemes ellenőrizni az MNB oldalán, hogy legális szolgáltatót vesz-e igénybe. Sok esetben azonban még ez sem elegendő. Az EU szabályai szerint a pénzügyi szolgáltatók ugyanis, bárhol is kapják licenszüket, azzal az egész EU területén tevékenykedhetnek. Ajánlatos tehát alaposan áttanulmányozni a cégek honlapjait, a feltételeket is, és esetleg különféle fórumokon is összegyűjteni mások tapasztalatait. A neten a piachoz közvetlen internetes hozzáférést kínáló cégek többségének működési engedélye ciprusi. A csak a szigetországban bejegyzett cégek esetében azonban – legalitás ide, legalitás oda - nehézséget jelenthet a befektetői érdekek védelme.

Ezek – ahogy az például az IronFx hazai ügyfelei nemrég megtapasztalhatták – nem állnak a magyar felügyeleti szerv ellenőrzése alatt, így panaszaikkal a magyar befektetőknek is a ciprusi felügyeleti szervhez kell fordulniuk, és az elbírálás menete, eredménye a ciprusi szabályok szerint történik. Nagyobb biztonságot nyújtanak azok, amelyek másutt is – néhányan a magyar felügyeleti hatóságoknál is, nálunk ez nyújtja a legnagyobb biztonságot - regisztráltatják magukat, de ezek kisebbséget jelentenek. A honlapokon a ciprusi (CySec) mellett mindenütt megtalálhatók ezek a regisztrációk is (leggyakrabban a brit FCA,), de még a dél-afrikai FSB is jelent némi referenciát – noha az EU-n kívüli országról van szó, az amerikai NFA-ról nem is szólva (persze ezek is csak akkor, ha van EU-s bejegyzés is).

Veszélyes üzem


Pedig önmagában is jelentős kockázatot vállal, aki devizapiaci (fx), árupiaci, esetleg a részvénypiac mozgásait követő CFD-ügyletekkel próbálkozik. Oldalunkon már több ízben felhívtuk a figyelmet az ilyen irányú spekulációk magas kockázataira, és óvtuk a képzetlen vagy akár csupán átlagosan képzett befektetőket ezektől a konstrukcióktól. Mert – mint minden esetben hangsúlyoztuk – igaz ugyan, hogy lehet „néhány óra alatt negyvenezer eurót keresni” – ahogy ez a hirdetésekben gyakran szerepel -, de ugyanilyen villámgyorsan el is lehet veszíteni ugyanannyit. (Erre keserűen emlékezhetnek, akik svájci frank pozícióik voltak, amikor 2015 januárjában az alpesi ország jegybankja váratlanul elengedte az addig kordában tartott árfolyamot. Akkor még a devizakereskedő cégek egy része is megrendült: például a magyarok körében is népszerű Alparinál befagytak a letéti számlák, a New York-i FXCM-et menteni kellett). 

A kockázatot az sem csökkenti, hogy a cégek némelyike induláskor a kisebb-nagyobb összegekkel még meg is fejeli az ügyfelei által számlanyitáskor befizetett összeget, vagy különféle, a forgalom nagyságától függő „bonuszokat” helyez kilátásba csábításként. Az ajándék pénznek igen magas ára lehet. Nem véletlen az sem, hogy oldalunkon következetesen elzárkózunk az fx-cégek hirdetéseinek közlésétől, noha több ilyen irányú megkeresés is érkezett. Még akkor is, ha önmagában nem tartjuk ördögtől valónak az ilyen ügyleteket, inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nagyon veszélyes üzemről van szó, és alaposan mérje fel a kockázatokat – és nem utolsósorban a maga lehetőségeit – aki belevág egy-egy ilyenbe. Piaci mondás szerint ugyanis az ilyen ügyletek nyereséges ötöde a nagy piaci profikra (bankokra, befektetési alapokra) jut, akik szépen nyernek a 80 százaléknyi amatőr balekon.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok