Most sikerült kivédeni, de érdekes minta rajzolódhat ki

Mégsem nyúlhatja le az állam a földjét

Az átrajzolásnak is van határa?
Fotó: Azénpénzem
2017. október 17. Két olyan alkotmánybírósági döntés is született az elmúlt időszakban, amely az állami „mohóság” ellen lép fel. Az egyik ügyben egy örököstől happolták volna el ellentételezés nélkül a földjét, a másikban utólag közművek miatt értéktelenítették volna el a telket. Az Alkotmánybíróság hosszú huzakodás után lépett közbe.

A Magyar Közlönynek ugyanabban a számában tették közzé az Alkotmánybíróság (Ab) két határozatát, amelyek közös jellemzője, hogy a bírák a magántulajdon védelmében léptek fel. (A hivatkozott közlönyt, benne a határozatok részletes szövegét itt nézheti meg.) Az egyik ügyben valaki három külterületi szántót örökölt. Az eljáró közjegyző megkereste az illetékes kormányhivatalt hatósági bizonyítvány kiadása végett. A kormányhivatal a bizonyítvány kiadását megtagadta, mert az örökös nem minősül földművesnek, és a birtokában lévő föld területnagysága már meghaladja az 1 hektárt.

A közjegyző a mezőgazdasági ingatlanokat „a törvényes öröklés rendje szerint” a Magyar Államnak adta át. Ellentételezés nélkül. Az Ab az eljárás utóbbi részét kifogásolta. Mint leírták: az Alaptörvény által előírt arányosság követelménye nem teljesül, a mulasztás kiküszöböléséhez pedig az szükséges, hogy a végrendeleti örökös az állammal, mint szükségképpeni örökössel szemben vagyoni ellentételezéshez jusson. Az ehhez szükséges rendelkezés megalkotását az Ab az idei év végéig várja el a parlamenttől.

Nem árt tudni, hogyan alakították a szabályokat


Ez így csupán egy ügy és egy ítélet, de nem árt kicsit a dolog mögé is nézni. A „föld azé legyen, aki megműveli" szlogen jegyében egy hektárnál nagyobb termőföldet csak regisztrált földműves birtokolhat. Érdemes felidézni, hogy a földművesnek minősülés hogyan zajlott a birtokok nagy átrendezése idején.

A Heti Válasz potenciális földvásárlóként megnézte, miként szerezhető meg a szükséges „bárca”. Nyolc aranykalászos tanfolyamot és vizsgát kínáló oktatási központot kerestek fel. Három helyen kínálták fel félreérthetetlenül az elméleti képzés nagyobb részének elengedését és a gyakorlat esetleges, különböző igazolásokkal történő kiváltását. További két helyszínen mutatkoztak engedékenyebbnek, amikor szóba került, hogy a 30 százalékos „legális” mulasztáson felül is kimaradnánk a helyszíni oktatásból. Emellett még két hely akadt, ahol a téma említésekor személyes egyeztetést javasoltak.

A cikkből az is kiderült, hogy talán a leglazább az a hely, ahol a felcsúti, a földlicitek első körében (családtagokkal együtt) 1400 hektár földhöz jutó Mészáros Lőrinc is megszerezte az aranykalászos gazda címet. (Az írást egyébként még ma is érdemes elolvasni, mert akadnak benne olyan bicskanyitogató dolgok, amik az alkotmánybírósági döntés tükrében még pikánsabbak.)

Törvényekkel sok minden megoldható?


A jelenlegi kabinet előszeretettel keres jogi megoldásokat, így ad abszurdum elképzelhető lenne az is, hogy egyszer csak hoznak egy jogszabályt, amiben például előírnák, hogy csak a „felelős birtokos” címkét megszerzőknek a birtokában lehet például lakás. Szép bevételre tehetnének szert az erre szolgáló tanfolyamok díjából, de az sem annyira elrugaszkodott, hogy néhányan valahogy képtelenek lennének megszerezni ezt a „bárcát”. Az Ab is gondolhatott valami ilyesmire, mert hangsúlyozta: földtulajdon sajátos természeti és vagyoni jellemzői – például a föld nélkülözhetetlensége, véges volta – közérdekből indokolhatják a tulajdonjogszerzés korlátozását. Értsd: másra azért az ilyen intézkedés elég necces lenne.

Nem csak a megművelendő földet, hanem bármilyen telket is veszélyeztethet egyébként az állami mohóság. A másik ügyben egy kiskorú személy 2013-ban a szüleitől ajándékba kapott egy békéscsabai, 1443 m2 területű, „kert és csatorna” művelési ágú zártkerti ingatlant, amit a szülei még 2000-ben vásároltak. Az ingatlan alatt víziközmű húzódik, amelyről azonban sem az ingatlant 2000-ben a szülőknek eladó személy, sem az  ingatlant megvásároló, majd azt később gyermeküknek elajándékozó szülők, sem a megajándékozott gyermek nem tudott. Vagyis az ingatlan-nyilvántartásban, az ingatlan tulajdoni lapján sem szerepelt.

A Katasztrófavédelmi Igazgatóság (már másodfokú hatóságként) közcélú vízilétesítményt engedélyezett a telken. Mint a perből kiderült, ehhez a megrajzolt terv szerint 900–1000 négyzetméter védősávokat kellene biztosítani, így pedig a telek semmire nem használható. A döntés lényege itt is az lett: „alkotmányosan a tulajdonos tulajdonosi pozícióját hátrányosabbá tevő, a tulajdonos számára tényleges, pénzben is kifejezhető hátrányt okozó jogszabályi előírások esetén a  jogalkotó biztosítani köteles az  értékgaranciát, vagyis a  korlátozással arányos kártalanítást köteles előírni”.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok