Megrendszabályozná a zacikat a jegybank

2018. július 16. Szeptember közepétől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvárja a zálogkölcsönzőktől, hogy a mostaninál kevésbé sarcolják ügyfeleiket. A zaciknak tájékoztatniuk kell az alapvető fogalmakról, illetve kényszerértékesítéskor a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségéről is.

Igazán komoly gondok tapasztalhatók a zacik hitelezésénél – derült ki az MNB korábbi jelentéséből. A vizsgált intézmények között mindössze egy vállalkozás volt, ahol nem állapítottak meg jogszabálysértést. A jegybank sorra bírságolta a záloghitelezőket, de a problémák csak nem szűnnek. Most egy új ajánlással (ezt itt nézheti meg) próbálnak segíteni a helyzeten.

A szabályozás – amelynek alkalmazását a jegybank 2018. szeptember 15-től várja el az érintett intézményektől –a zálogkölcsönt nyújtó hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, illetve azok kiemelt közvetítői és refinanszírozói számára egyaránt megfogalmaz elvárásokat. Előírják például, hogy a zálogtárgyat futamidőn vagy türelmi időn belüli kiváltás esetén haladéktalanul, a türelmi időt követően (a kényszerértékesítésig) pedig 5 munkanapon belül bocsássák az ügyfél rendelkezésére, ha azt igényli. A zálogtárgy kiváltását a fogyasztók számára csak kivételes, indokolt esetben – például az értéktárolás egyedi jellemzői miatt – köthetik előzetes bejelentéshez. A zálogtárgyak – zálogjegyen is feltüntetett – becsértékének a valós piaci értékhez kell igazodnia.

A jegybank elvárja, hogy a zálogkölcsönző maximálja az általa felszámítható kamatok, díjak és egyéb költségek összegét. Fontos, hogy ezek igazodjanak a pénzügyi intézménynél a zálogtárgy őrzésével, értékének megóvásával, valamint a kényszerértékesítéssel kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségekhez. Az MNB felhívja a figyelmet a fogyasztói érdekkel összeegyeztethetetlen gyakorlatokra is, így például az ügyfél késedelme esetén a szerződésszerű teljesítés ügyleti kamatát többszörösen meghaladó díj felszámítása nem fogadható el.

Az ügyfél késedelme esetén legföljebb az adott zálogkölcsön ügyleti kamatának másfélszeresét 3 százalékponttal meghaladó mértékű (s a zálogkölcsönök teljes hiteldíj-mutató /THM/ plafonját meg nem haladó) késedelmi kamatot javasolt felszámítani.

Jó lenne, ha elszámolnának


A zálogkölcsön nyújtása előtt az ügyfelet tájékoztatni kell az alapvető fogalmakról – így a türelmi és várakozási időről, a futamidő-hoszabbításról (prolongálás) és a kényszerértékesítésről, a THM-ről, az ezen belüli kamatról, díjakról, egyéb költségekről, a zálogtárgy kiváltásának elmaradása esetén követendő eljárásról, annak díjairól, illetve arról is, hogy a kényszerértékesítést követően a pénzügyi intézménynek elszámolási kötelezettsége van az ügyfél felé. Elvárás, hogy a zálogkölcsönre vonatkozó hirdetmény elvihető formátumban, közvetlenül elérhető helyen folyamatosan az ügyfelek rendelkezésére álljon.

Az MNB kívánatosnak tartaná, ha a pénzügyi intézmény vagy kiemelt közvetítője jelezné az ügyfeleknek, hogy elérhetőségük, pl. telefonszám, e-postacím megadásával lehetőség van arra (többletköltséggel), hogy még a zálogtárgy kényszerértékesítése előtt értesítést kapjanak, s így ekkor kiváltsák. Célszerű továbbá az is, hogy a fogyasztók a kényszerértékesítés után legfeljebb 30 nappal értesítést kapjanak az elszámolási kötelezettség következtében őket megillető összegről is.

A pénzmosási törvény módosítása nyomán gyakorlatilag megszűnt az anonim zálogkölcsönnyújtás lehetősége. A zálogkölcsönt nyújtó intézmény 3,6 millió forint alatti hitelügyletnél a fogyasztó nevét, születési adatait, jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél annak nevét, rövidített nevét és székhelyét köteles rögzíteni. Efölötti ügylet esetén jóval több azonosító adatot kell megadni a hitelnyújtáshoz, s az MNB elvárása szerint a hitelnyújtónak meg kell követelnie az ügyféltől ezek okirattal történő igazolását.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok