A cégek is hasznosíthatnák a nagy állami adatvagyont

Már itt a biztosítási forradalom

Fotó: Azénpénzem
2017. november 8. A jövőben a jegybank szerint új lehetőségek nyílnak a biztosítási szakma számára is. A digitalizáció, a technológiai változások azonban tulajdonképpen már ma is jelen vannak a biztosítók mindennapjaiban, ha ez az ügyfelek számára még nem is tudatosodott. Az állam által egyre nagyobb és sokoldalúbb adatbázis várható hasznosítása sokakban kelthet azonban félelmet.

A digitális technológiák spontán ismertségéről feltett kérdésre mindössze 6 százalék válaszolt pozitívan – derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) „Digitalizáció és innováció a biztosításban” című konferencián ismertetett felmérésből. Amikor azonban konkrét alkalmazásokra kérdeztek rá, akkor 26 százalék vallotta, hogy már használt ilyesmit. A legnépszerűbbek a mobil applikációk, illetve a vezetéstámogató lehetőségek voltak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Windisch László ki is emelte, hogy a digitalizáció már most jelen van a biztosítók gyakorlatában. Mint részletezte: az utasbiztosítások több mint 74 százalékát, a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás 34 százalékát, a vagyonbiztosítások 18,4 százalékát, a casco-szerződések 8,8 százalékát online módon kötik az ügyfelek. (A most indult kgfb-kampányban is jól látszik, hogy a társaságok kedvezményekkel terelik az autósokat az elektronikus kommunikáció és díjfizetési mód felé.)

A konferencián az MNB alelnöke hangsúlyozta: a biztosítási szakma számára is új lehetőségek nyílnak a jövőben. A jegybank felmérése szerint egyébként a lakosság 18 százaléka lenne nyitott olyan új, digitális megoldásokra, amelyek alkalmazására a jelenlegi jogszabályok még nem adnak lehetőséget. Ez pedig – jelentette ki Windisch  –már nem elhanyagolható piaci szegmens.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke is beszélt arról, hogy a digitalizáció, a technológiai változások már most is részei a biztosítók mindennapi életének. A termékek értékesítésének döntő része mellett már most online módon történik a kockázatfelmérés, a szerződések adminisztrációja, sőt a kárrendezés többsége is.

Veszélyeket is hordozhat a „big data”


A digitalizáció persze sokakban kelthet aggodalmat is. Előbb-utóbb ugyanis valóban megvalósulhat egy olyan világ, amelyben a cégek mindent megtudhatnak ügyfeleikről.  Az ilyen félelmeket tulajdonképpen határozottan táplálhatja az, amit Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért (Djp) felelős miniszterelnöki biztos a konferencián elmondott.
A bizalmatlanságot jól mutathatja, hogy a Századvég felmérése szerint az ügyfelek többsége nem szívesen osztaná meg biztosítójával a mobilapplikáció révén gyűjtött adatokat. Az is kiderült persze, hogy kedvezményekkel ezen a helyzeten is lehet segíteni. Így már 69 százalék nem bánná a biztosító felvilágosítását.
Deutsch érzékelhetően nem örül annak, hogy Magyarországon még nem alkották meg azokat a szabályokat, amelyek lehetővé tennék az állami működés során keletkezett adatvagyon gazdasági hasznosítását. A „big data” – ahogy ezt az információs bázist nevezte – újrahasznosítása szerinte a magyarországi biztosító társaságok számára is rendkívül fontos lehet. (Gondoljunk bele, már most létezik az az elektronikus egészségügyi rendszer, amiben minden betegségre vonatkozó adat személyenként meglesz.)

A miniszteri biztos szavaiból úgy tűnt, hogy a Digitális jólét program 2.0 keretében megoldhatják, hogy a cégek hozzájussanak az állami információkhoz. Deutsch egy másik szakmai konferencián körülbelül egy hónappal ezelőtt magabiztosan kijelentette, hogy 2018. december 31-ig minden magyar háztartásba eljut a szupergyors internet. Az mindenestre már tapasztalat, hogy az elektronika az adatgyűjtési lehetőségeket is szélesebbé és könnyebbé teszi.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok