Már ilyenekért is pereskednek a szomszédok

2018. június 12. Erkélyen cigizés, a magánszférába „taposó” a vagyonvédelmi kamera, a kapunyitó motor hangja – ilyenek és hasonlók miatt is indítanak manapság pereket a szomszédok. Persze számos, valóban húsba vágó probléma is akad, amelyek intézése sokszor ütközik nehézségbe.

Több jogszabály, köztük a társasházi törvény módosítását is indokoltnak tartja a birtokperek országos vizsgálata nyomán a Kúria - mondta az MTI tudósítása szerint Orosz Árpád, a Kúria tanácselnöke, a joggyakorlat-elemző csoport vezetője a vizsgálat eredményeit összegző háttérbeszélgetésen. A munkacsoport szerint célszerű lenne birtokvédelmi ügyekben szélesebb perbeli jogképességet biztosítani a társasházaknak a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyekben, ami elkerülhetővé tenné, hogy akár százával kelljen a lakóknak perbe lépniük. Indokolt lenne még a szabályozásban lehetővé tenni a jegyző előtti egyezségkötést, valamint a kérelem visszavonását is.
 A szomszédjogokkal kapcsolatos konfliktusok a birtokperek során nem egyszer kártérítési, személyiségi jogi követelésekhez is vezetnek, amikor nem vagyoni kártérítést, sérelemdíjat követel a felperes, és a viszontkereset sem ritka.

Az úgynevezett birtokperek közé tartoznak azok is, amelyeket különböző – mint kiderült, esetenként elég abszurd – okokból a szomszéd ellen indítanak. Vezetett már jogvitához, hogy a szomszéd erkélyen cigarettáztak, zavarta a lakótársakat a kutyaugatás vagy akár a kapunyitó motor zaja. Megjelentek azok az ügyek, amelyekben a szomszédok vagyonvédelmi célból felszerelt kamera miatt indítanak magánszférájuk védelmében birtokvédelmi eljárást- ismertette a kúriai bíró. Falusias településeken főként állattartás, a másik telkének közlekedésre vagy mezőgazdasági munkák során történő használata miatt indul eljárás, de pereskedtek már kidőlt kerítés miatt is. Városokban gyakoriak a társasházakkal kapcsolatos birtokperek, a zajhatásoktól a beázásokon át a parkolóhelyek használatáig.

Az ügyek tárháza tehát széles, de sajnos a joggyakorlat elemzése szerint az intézkedések nem egységesek. Orosz beszélt arról, hogy a jegyzők gyakran alaptalanul állapítják meg hatáskörük hiányát arra hivatkozással, hogy a birtokláshoz való jogosultságról csak a bíróság dönthet. A Kúria tanácsvezető bírája kiemelte: fontos a bíró és a jegyző közötti visszacsatolás, ám ez nem mindig megfelelő. A bírók határozataikban a szükségesnél jóval kevesebbszer idézik vissza a jegyző eljárását. A vizsgált ügyekből kiderült, hogy a bíróságok gyakran nem rendelkeznek a még nem jogerős döntés előzetes végrehajthatóságának elrendeléséről, holott a törvény szerint a birtokvédelmi ügyekben ez többnyire kötelező.

Szerző: Azénpénzem/MTI
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok