Innen lehet igazán nagyot zuhanni

Történelmi csúcson a lakáspiaci derű

Tényleg annyira pörög?
Fotó: Latzer Anna
2018. augusztus 8. Már a válság előtti szintet is túlszárnyalta az optimizmus a lakáspiacon – állapította meg júliusi felmérése alapján a GKI. Úgy tűnik, hogy a kedvezményes áfa kivezetése is csak a telkeknél hatott kedvezőtlenül. A szakma köztes intézkedéseket javasol, a kormány gondolkodik.

A korábbi felmérések során az ingatlanpiac egészét illetően soha, még a válság előtti időszakban sem voltak ennyire derűlátók a piaci szereplők – összegezte legfrissebb felmérése eredményét a GKI. A gazdaságkutató negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A mostaniban tíz éves csúcsot mértek, ami a válságokra visszagondolva aggasztó is lehet (mindig a csúcsok után jönnek a zuhanások).
 

 
Mint megállapították: áprilishoz képest a biztos szándékú kör (tehát azok köre, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 25, míg a valószínű szándékúak köre 43 százalékponttal növekedett. A lakásfelújításra és korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások is számottevően javultak az egy negyedévvel ezelőttihez képest. A valószínű kör 24, a biztos szándékú kör 33 százalékponttal bővült. Mindez éves alapon rendre 71 és 56 százalékpontos emelkedést jelent.

Kizárólag az építési telkek kilátásainak megítélését törte le az új lakások kedvezményes áfa-kulcsának vége. Az országos telekpiaci index negyedéves alapon 10, a budapesti 20 ponttal csökkent. Az indexek az előbbi esetben 2, az utóbbi esetben 4 éves mélypontra estek vissza. (Korábban már részletesen foglalkoztunk a kedvezményes lakásáfa megszüntetésének lehetséges hatásaival.)

Bevezetnék, hogy az eladók is fizessenek illetéket


A kedvezményes áfakulcs megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009-es áfaemeléskori intézkedésekhez – a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) azt javasolja, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5 százalék legyen az áfa. Az MTI-nek eljuttatott véleményük szerint emellett egy új, fokozatos adóteher-növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás (szerintük a kettő együtt nem mehetne 20 százalék fölé) bevezetésével lehetne biztosítani, hogy ne csökkenjen azonnal drasztikusan a kínálat és az értékesítés, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával.

Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió forintos értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen a jelenlegi árszintek mellett az illetékkedvezményeket kevés új lakásnál lehet érvényesíteni. A mostani 4 százalékos, a vevők által fizetendő illeték mellett új elemként bevezethetőnek tartják az eladói illetéket, aminek kezdő mértéke 5 százalék lehetne. Érvelésük szerint megfelelő szabályozással a rövid távon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27 százalékra emelésével viszont valójában éppen az eddig rövid távra befektetők jutnának extraprofithoz - hangsúlyozzák a fejlesztők.

Többen kaphatnának csokos hitelt, új kedvezmény is jöhet


Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Novák Katalin az MTI tudósítása szerint az otthonteremtési eredményekről tartott tájékoztatón megjegyezte: bár a kormány döntött arról, hogy 2019 végén kivezetik az új lakásokra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfát, gondolkodnak egy hasonló, a lakásvásárlóknak nyújtandó kedvezmény bevezetésén. Jelezte: kormánydöntés még nincs a javaslatokról, az legkorábban ősszel várható.

Kérdésre válaszolva Novák arról is beszélt, hogy jelenleg is van a kormány előtt egy javaslatcsomag az otthonteremtési program (csok) további egyszerűsítésére és bővítésére. Felmerült például, hogy a kétgyermekesek esetében is biztosítsanak hitellehetőséget.

A várható hatások elemzéséhez persze nem ártana tudni, pontosan mit is lép majd a kormány. Azt viszont nyugodtan tényként kezelhetjük, hogy a lakásárak jelentősen nagyrészt éppen a csok hatására szálltak el. A társadalom többségétől így került még távolabbra a saját otthon álma. Az államtitkár szerint 3 év alatt 81 ezer családnak segített a csok. Ők tényleg jól járhattak, de az árak elszállása miatt tulajdonképpen ők sem annyira.
 

A kedvezményes lakásáfa megszűnésének hatásairól itt írtunk

Arról, hogy az ország különböző területein mire elég a csok, itt olvashat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok