Lakás: a támogatást is olvasztja az árak megugrása

2017. november 16. Ismét többet kell dolgozni a lakáshoz jutásért – derült ki az FHB legfrissebb elemzéséből, amelyben kiemelten az első otthonukat vevők helyzetét vizsgálták. Az árak lendületes emelkedése következtében ma a csok is „leértékelődött”. Bérlés helyett mégis érdemes lehet inkább venni lakást.

Az előző évhez képest 2017-ben a munkalehetőségek javultak, ugyanakkor a bérek növekedésének üteme némileg alatta maradt a lakásárak változásának, így a lakásárak jövedelemhez képesti viszonya nagyon enyhén, de romlott 2016-hoz képest – állapítja meg elemzésében az FHB. Mint hozzátették: a magasabb infláció szintén némileg nehezebbé tette az első ingatlanjuk megvásárlása előtt állók helyzetét.


A grafikonból jól látszik, hogy hány évi keresetből vásárolható meg egy tipikus lakás (tipikus lakásként az FHB olyan ingatlant határozott meg, ami medián lakásáron vásárolható meg) Magyarországon. A lakásárak aránya a jövedelmekhez képest folyamatosan csökkent a válság éveiben: míg 2007-ben több mint 8 évig kellett minden keresetet félretenni egy tipikus lakás megvásárlásához, a piac mélypontján elég volt valamivel több mint 5 évig takarékoskodni.

Azóta azonban a lakások árai jelentősen megemelkedtek. Bár a jövedelmek is növekedtek, ám nem tudtak lépést tartani a lakáspiaci drágulással. Így 2016-ban már közel 6,3 évnyi jövedelmet kellett félretenni a lakásvásárláshoz. 2017 elején ugyan a jövedelem bővült, de a lakásárak is jelentős növekedést produkáltak, ami meghaladta a jövedelememelkedés mértékét, így a lakásár-jövedelem arány tovább romlott. Most mintegy 6,33 évig kellene minden nettó keresetet félre tenni egy tipikus lakás vásárlásához.

Sohasem volt ennyire olcsó a hitelt


A bank hangsúlyozza, hogy a képet azért módosítja, hogy jelentősen kedvezőbb feltételek mellett lehet hitelt felvenni ma Magyarországon, mint a devizahitelezés korszakában. Hangsúlyozzák: a hitelfizetés terhe eddig soha nem volt ilyen alacsony hazánkban. Mindehhez pedig jelentős támogatások is kapcsolódnak. A lakásárak emelkedésének következtében viszont az otthonteremtési támogatások (csok) lakásárakhoz viszonyított aránya csökken, 2017-ben már nem érte el átlagosan a 10 százalékot, az új lakások esetében 12,4 százalékra, a használtak esetében pedig 9,2 százalékra mérséklődött.

Egy átlagos árú és ugyancsak átlagos bérleti díj mellett kivehető lakást feltételezve megállapítható, hogy a jelenlegi lakásár- és bérletidíj-adatok alapján, 80 százalékos hitelarányt feltételezve a fővárosban 2-4 évre is megéri (ez az úgynevezett fedezeti időtáv) a tervezett lakásvásárlást megvalósítani. Vidéken pedig még ennél is rövidebb ideig kell a lakásban élni ahhoz, hogy a vásárlás mellett legyen érdemes dönteni. A vidéki elsőlakás-vásárlók kedvező helyzetében az is szerepet játszik, hogy ők nagyobb eséllyel tudják kihasználni a fiatalok illetékkedvezményét, ami a kezdeti költségek csökkentésével hozzájárul a kisebb fedezeti időtávokhoz.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , ,

Kapcsolódó anyagok