Kampány indulhat a nyugdíjasmunka népszerűsítésére

2017. július 26. A nyugdíjasmunka új modelljének népszerűsítéséhez az állam is hozzájárulhat majd, állítólag nemcsak a leendő munkavállalók, de a munkaadók körében is folyhat a „toborzás”. A diákmunkásokat az ősszel a nyugdíjasok pótolhatják majd. Közben mintha erősödnének a hangok arról, mennyire értelmetlen ez a dolog így.

Bár korábban azzal kecsegtettek, hogy akár már a nyáron vállalhatnak munkát a mostaninál kedvezőbb anyagi feltételekkel a dolgozni akaró nyugdíjasok, most inkább őszre valószínűsíthető a nyugdíjas szövetkezetek igazi beindulása. Ismét nyilatkozott a kormányzathoz erősen becsatornázott Magyar Időknek Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diák­ész) elnöke. Mint kiemelte: az új modell népszerűsítésé­hez az állam is hozzájárul, várhatóan az OFA Nonprofit Kft. segítségével.

A Diákész elnöke (aki a lap szerint „aktívan segíti a szövetkezetek megalakulását, elterjesztését„) arról is beszélt, hogy nemcsak a leendő munkavállalók, de a munkaadók körében is kell a figyelemfelkeltés. Szerinte a multiláncok körében külön kampányra van szükség, de arra is ügyelni kell, hogy sok nyugdíjas nincs jelen a digitális világban. (Emlékeztetnénk arra, hogy a törvény szerint tilos a tulajdonképpeni toborzás, de persze állami hátszéllel Magyarországon minden lehetséges.)

Fiák azt is fejtegette, hogy a nyugdíjasok szövetkezeti formájú foglalkoztatására az oktatási és az egészségügyi intézmények is rászorulnának, de ehhez szükség van az egészségügyi államtitkárság, valamint a Klebelsberg Központ hozzájárulására is. A legtöbb munkavállalóra – tette hozzá – szeptembertől számítanak. Részben azért, mert addigra ismerik meg szélesebb körben a szövetkezeti forma előnyeit, de nem mellékes, hogy ekkor a diákok többsége visszaül az iskolapadba.

A Coop már ugrásra kész


Nem véletlen, hogy a kereskedelemben őszre ígérik a nyugdíjas szövetkezet megalakítását. Mint a cikkből kiderül: a kiskereskedelmi szövetkezet alapját azok a vidéki Coop-üzletekben dolgozók képeznék, akik jelenleg is nyugellátás mellett dolgoznak. A kizárólagosan magyar tulajdonban álló szövetkezeti alapú kereskedelmi lánchoz, a Coop-csoporthoz tartozók érdekképviseletét ellátó, ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke, Zs. Szőke Zoltán azonban a lapnak arról is beszélt, hogy a többi munkaadói szervezettel, valamint a szakszervezetekkel egyetértenek abban: a nyugdíjasok egyéni munkavállalásán is könnyítenie kellene a kormánynak, hogy aki szövetkezeten kívül vállalna munkát, annak is csak a 15 százalék személyi jövedelemadót kelljen megfizetnie.

A nyugdíjas szövetkezet keretében kapható bérről készített számításunk jól mutatja, hogy a garantált bérminimum mellett az így munkát vállalók havonta mintegy 30 ezer forinttal többet vihetnének haza az aktív dolgozóknál. Az előny azonban több mint 20 ezer forint azokhoz az önállóan munkát vállaló nyugdíjasokhoz képest is, akiket minden kedvezményt érvényesítve foglalkoztatnak.

Az „új modell” tehát felkavarhatja a béreket, de egyéb is módon pofont ad a piaci viszonyoknak. Az egész konstrukció megalkotása néhány, ebben lehetőséget látó üzletember (a szövetkezetek 10 százaléknyi vezetőt tarthatnak el) számára lehet nagyon hasznos. Előny lehet persze még az is, hogy a munkaerő-piaci viszonyok érvényesülését felülírhatná a kormányzat, kézben tartva, hogy a nyugdíjasok terén hol mit enged meg. Már nem csak a közszférában, hanem másutt is.

A nyugdíjas szövetkezet szabályozási részleteiről (annak alakulásáról) itt olvashat



Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , ,

Kapcsolódó anyagok