A bankok a rendeletre várnak

Jól ráfázhatunk a csokra

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2016. szeptember 13. Bár már bejelentették, hogy számos ponton könnyebbé teszik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénybevételét, az erről szóló rendelet még nem jelent meg. Nem a bankok „ellenállásán” bukik meg tehát a dolog. Egy kutató már most is túlgerjesztett folyamatról beszél, ami később keményen visszaüthet.

Több jelzést is kaptunk arról, hogy bár a kormány enyhítette a csok szabályait (ezek részleteiről itt olvashat), a bankok nem vesznek tudomást a változásokról. Akadt, aki egyenesen azt feltételezte, hogy a kiterjesztés a pénzintézetek „ellenállásán” bukhat meg. Mint azt többeknek már külön üzenetben is leírtuk: a bankoknak is érdeke a hitelezés felfutása, pláne, ha ezt az állam is támogatja.

Ők azonban nem működhetnek sajtótájékoztatók alapján, a csokos rendelet viszont még nem jelent meg. Hiába üdvözlik egyre többen a könnyítéseket, azok a gyakorlatban csak akkor alkalmazhatóak, ha ennek megadják a jogi módját is. Ez éppen a csoknál okozott korábban jelentős gondokat, hiszen még a rendeletet is felülbírálták időközben egy minisztériumi állásfoglalással. Több gyors irányváltástis végrehajtottak a lakástámogatási rendszerben, miközben a házépítés nem kétnapos projekt. Érthető tehát a bankok óvatossága (ami egyébként – ahogy hallottuk – azért nem minden pénzintézetre igaz.)

Az mindenesetre tény, hogy meglódultak az építkezések (lásd például most készített képünket). Az Otthon Centrum (OC) felmérése szerint 230, egyenként legalább négylakásos lakásprojekt épül vagy van tervezés alatt Budapesten. A XIII. kerületben épül a legtöbb, a legdrágább pedig az ötödik kerület (ez majdnem 1,3 millió forintos négyzetméter árat jelent a XIII. kerületi 582 ezer forinttal szemben). Az ország hat régióközpontjában több mint 50 lakásberuházás van folyamatban, a többi megye központban összesen további tucatnyi új projektet már építenek. Az átlagos kínálati ár Győrben a legmagasabb (386 ezer forint négyzetméterenként) és 311 ezer forinttal Szombathelyen a legalacsonyabb.

Megismétlődhet a válságot követő visszaesés


Miközben mindenki azt várja (beleértve a bankokat is), hogy végre legyen bőséges kínálat új lakásokból, akad, aki már most túlgerjesztett lakásépítési konjunktúráról beszél. Varga Dénes gazdaságkutató, a 2017-es építési piaci prognózis készítője az elemzést bemutató sajtótájékoztatón a Napi.hu beszámolója szerint elmondta: a 2015. végi lakáspolitikai intézkedéscsomag eredményeként megismétlődik a 2001-es támogatási rendszer bevezetésével gerjesztett konjunktúra, csak éppen feleakkora sem lesz, és még fele annyi ideig sem fog tartani. A konjunktúra lezajlása után, 2020-tól pedig ugyanúgy jön a visszaesés, mint a 2010-ben, amikor százéves negatív rekordra zuhant a lakásépítés.
Varga: Ha egy vegyi gyárat úgy üzemeltetnének mint a magyar gazdaságpolitikát, az minden nap felrobbanna".
A kutató meggyőződése, hogy a magyarországi lakásépítés tartós padlóra kerülésében a túlzott támogatási rendszer, a túlgerjesztett élénkítés játszotta a fő szerepet, a válság és a kivándorlás miatti keresletcsökkenés csak másodlagos volt. Nyolcezres lakásépítésre ugyanis más válságsújtotta országokban sem volt példa. Hangsúlyozta azt is, hogy a 2001-es lakáspolitikai támogatások nyomán jelentős mennyiségű volt az előrehozott kereslet, ami a későbbi években nagyon hiányzott a piacról.

A 2001-es csomag túl nagy nyereséget hozott az építési vállalkozóknak és a pénzintézeteknek, a lakosság számára pedig túl vonzóak voltak a támogatások. Ha ilyen szabályozást vezetnek be, kódolt, hogy idővel változtatni kell, ami társadalmilag igazságtalan és rossz hatékonyságú megoldásokhoz vezet – állította a kutató. Hangsúlyozta azt is, hogy a túlzásba vitt ösztönzéssel nem csak az a probléma, hogy a kifutása után újabb zuhanáshoz vezet, de a gazdasági, lakáspiaci egyenlőtlenségek felszámolásában sem segít

Tovább élezik az egyenlőtlenségeket


A kutatás során felmérték a korábbi folyamatokat, és kimutatták: az élénkítés igen eltérően hatott az ország különböző régióira. Varga szerint az egykulcsos adó, a családi pótlék befagyasztása és az áfaemelés tovább növelte a regionális szintű jövedelemkülönbségeket, amiket a mostani intézkedések nyomán elinduló konjunktúra hasonlóképp fog érinteni. Összességében tehát a már korábban élesedő egyenlőtlenségek nem hogy csökkennének, még tovább nőhetnek.

Az már most elég jól látszik, hogy száguld a befektetési célú lakásvásárlás, és a csoknak (is) köszönhetően egyre kelendőbbek a drágább lakások. A nagyobb közvetítő portálokon – gyűjtöttük ki – jócskán lehet olyan drága ingatlanokat találni, amelyekhez ajánlgatják a csokot. Az árak emelkedése pedig a kevésbé tehetőseket egyre messzebbre távolítja a lakásszerzés lehetőségétől.

Az otthonteremtési támogatások, a csok jelenlegi részleteiről itt tájékozódhat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok