Néhány szabály betartásával csökkenthetők a kockázatok

Így foszthatja ki a társasházat a közös képviselő

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2017. szeptember 21. Majdnem 30 millió forintot sikkasztott el egy szombathelyi társasház képviselője. Korábban akadt, akit 112 millió forintot vett el a lakóktól. Nem csak ilyen durva visszaélések nyirbálhatják azonban meg a társasházak gazdálkodását. Összefoglaltuk, miket célszerű mindenképpen megtenni.

Alapvető probléma, hogy sok társasházban a lakók egyáltalán nem figyelnek arra, miként csurognak el a forintok. A héten egy szombathelyi társasház közös képviselőjét vádolta meg 26,5 millió forintos sikkasztással a főügyészség. A vádlott a beszedett közös költségből és felújítási alapból 2006 januárjától 2016. július közepéig tett ennyit zsebre. Székely Tamás főügyészhelyettes az MTI-vel közölte: a közös képviselő megállapodott egy a társasháznak egyéni vállalkozóként rendszeresen munkát végző férfival is, hogy az túlszámlázza az általa elvégzett szerelési munkákat, és készpénzben visszaadja neki a túlszámlázott összeg egy részét. Ez 3 éven keresztül 35 alkalommal, összesen 3,2 millió forint értékben zajlott.

Néhány évvel ezelőtt egy közös képviselőt 112 millió forintos sikkaszásért ítéltek el. Sokáig azért nem tűnt fel senkinek a csalás, mert ami szemet szúrt volna – például a szemétszállítás –, azt kifizette. A gyanútlan lakók végül plusz 60-100 ezer forintot voltak kénytelenek kifizetni, hogy egyenesbe hozzák a társasház gazdálkodását.

Nem csak az ilyen „lyukak” érinthetik nagyon kellemetlenül a tulajdonosokat. Nagyon sokszor a ház megtakarítása száll el a rosszul megválasztott közös képviselő miatt. Lenullázódik a felújítási alap, a bank nemfizetés miatt felmondja a lakástakarékossági szerződést. Néhány óvatossági szabály betartásával (amelyek a továbbiakban olvashatók) csökkenthetők a kockázatok.

Amikre mindenképp érdemes odafigyelni

  • Beszámoló és mérleg Egy társasháznak a számviteli szabályok értelmében kötelessége minden évben költségvetési javaslatot, mérleget és éves beszámolót készítenie. A tulajdonosok ezeket sokszor meg sem nézik, pedig figyelmes áttanulmányozásuk sok „vészjelzést” adhat még a nagyobb bajok előtt. Ez nem feltétlenül csalást jelent. Értesültünk olyan esetről, amikor a közös képviselő nem akart konfrontálódni a lakókkal (a díjemeléseket rendre leszavazták), és ezért kezdtek elmaradozni a számlafizetések. Végül a víz elzárása után robbant ki a botrány.
  • Közgyűlés Évente legalább egyszer közgyűlést kell összehívni. Intő jel lehet, ha ez elmarad, vagy lehetetlen időpontra hirdetik meg. Minden tulajdonos számára fontos (bármennyire maceraként éri is meg), hogy kellő aktivitással álljon hozzá a ház közös ügyeihez. Előfordult az is, hogy nem a közös képviselő, hanem néhány lakó akarta meghatározni egy szavazás eredményét. Ennek érdekében szabályosan kilopták a postaládákból a közgyűlési értesítőket.
  • Felújítás A kisebb, de persze különösen a nagyobb felújítás munkák előtt ragaszkodni kell ahhoz, hogy a közös képviselő legalább három ajánlatot felmutasson (azokat célszerű meg is nézni). Ilyesmi híján válik könnyűvé, hogy egy olyan ismerős kapja a megbízást, aki a pénz egy részét visszacsúsztatja. Nem csak csaló képviselő képzelhető el, az sem ritka, hogy hozzá nem értés (esetleg „fafejűség”) miatt preferálja valaki a feladatra alkalmatlan vállalkozót.
  • Ellenőrzés Senkit sem érdemes, sőt szabad teljhatalommal felruházni, illetve hagyni, hogy ilyet gyakoroljon (akár egyedül, akár egy szűk klikkel karöltve). Nem csak tessék-lássék, valójában is jó a különböző védelmi és ellenőrzési mechanizmusok működtetése. Persze nagyon ellenséges környezetben – ilyesmi tipikusan a társasház építésekor beszálló és az újabb tulajdonosok között alakulhat ki, de nem ritkák az évtizedeken keresztül dédelgetett régi sérelmek sem – ez meglehetősen nehéz. Előfordulhat ugyanis, hogy a lakók egy emberként éppen azzal fordulnak szembe, aki a problémákra akarja felhívni a figyelmet.
Végső soron a közös képviselő minél gyorsabb leváltása lehet a megoldás (jó azonban ezelőtt alaposan átgondolni, hogy valóban ő tehet-e a ház minden bajáról). Kissé pikáns, hogy a leváltást közgyűlési napirendi pontként meg kell hirdetni, az erről döntő közgyűlést pedig a közös képviselő hívhatja össze. A törvény szerint viszont a tulajdonosok 10 százalékának (ez az arány a tulajdoni hányadra vonatkozik, tehát a nagyobb lakással rendelkezők szava jobban számít) kezdeményezésére muszáj megtennie. Ilyenkor jobb kínosan ügyelni minden szabály betartására.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok