Volt, aki elaludt a hiteltárgyalások során

Hogyan jutnak pénzhez a kisebb cégek?

2015. december 2. Elképesztő történetekre bukkantunk a kis- és középvállalati (kkv) hitelezés felfuttatásának mintegy „melléktermékeként”. Ahogy kutakodásunk során érzékeltük: akadnak cégek, amelyek, ha megfeszülnek sem jutnak pénzhez a bankoktól, míg másoknak mintha utána dobnák a százmilliókat. A jegybank is kockázatokat lát a vállalati hitelezés terén, bár az ottani szakértők másban azonosítják a kockázati tényezőket.

Ha nem is olyan mértékben, mint azt a középiskolások képzelik, de a magyar családok életét valóban erősen meghatározzák a vállalkozások. Úgy érzékeljük, hogy szinte alig akad család, ahol akár kényszerből, akár „kalandvágyból” legalább egy vállalkozó ne akadna. A hozzánk érkezett jelzések és saját (nem reprezentatív) kisebb kutatásunk alapján úgy látszik: a kisebb cégek – bár bankjuk erre nem egyszer kifejezetten felszólította őket – nem mernek hitelt felvenni. Nem látják ugyanis az esetleges bővítés piaci megalapozottságát.

Tanácsok kisebb cégeknek

  • Ha bankjuk hitelt ajánl, azt ne feltétlenül vegyék komolyan! A hitelbírálat során ugyanis – mint azt több pénzintézetnél is elmondták – ez nem jelent semmit
  • A hitelkérelmet szinte biztosan elutasítják, ha a cég nem kellően nyereséges, illetve problémás a vállalkozás hiteltörténete
  • Az üzleti kilátásokkal sokkal kevésbé foglalkoznak a bankok, mint az logikus lenne
  • A jó tervek sem igazán hatják meg a pénzintézeteket. Ahogy mondják: ez a kockázati tőke területe
Nem egy olyan történetről tudunk viszont, amikor a cég a pénzintézet bíztatására mégis rászánja magát arra, hogy hitelt kérjen, hogy hosszú procedúra után azt mégse kapja meg. Közben egyébként (nem az adósoktól) néhány egészen hajmeresztő történetről is hallottunk. A Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében például százmilliós nagyságrendben kapott hitelt traktorok és egyéb eszközök beszerzésére egy idős néni, aki a közjegyzői procedúra közben egyszerűen elaludt. Szintén az NHP keretében, és szintén nem csekély összegre hightech berendezések vételére szerződött az a vállalkozó is, aki még a saját nevét is csak nagy nehézségek árán tudta leírni. Informátorunk több olyan esetről beszélt, amikor gyanítható volt, hogy a hitelfelvevő nem tűnt igazán beszámíthatónak.

Néhány bankvezért megkérdeztünk, hogy mit szólnak az ilyen történetekhez, és nem gondolják-e, hogy az NHP ilyen körülmények között jókora kockázatokat hordozhat. Minket igazán az lepett meg, hogy ők nem különösebben csodálkoztak a leírt sztorikon. Úgy vélték azonban, a saját bankjuk biztosan nem ment bele hasonló csínyekbe. Mindez azonban nem derül ki egyhamar, hiszen azt még a bankosok sem tagadják, hogy sokszor évek múlva látszik, hogy egy hitel nyújtása nem volt igazán megalapozott.

MNB: a kis- és középvállalatok jobban állnak


Míg a nagyvállalati hitelállomány 2015 első félévben nagymértékben csökkent – állapította meg a jegybank legfrissebb Stabilitási jelentésében –, addig a kkv-szektor hitelezése összességében 1,9 százalékkal bővült, amelyhez számottevő mértékben járult hozzá az NHP. Az MNB becslése szerint a kkv-szektor hitelállományának növekedési üteme NHP hiányában 2009 közepe óta folyamatosan a negatív lett volna.

Az MNB elsősorban nem a hitelek minősége, hanem mennyisége miatt aggódik. Mint leírták: a kockázatokat keresleti és kínálat oldali tényezők is okozzák. Úgy látják, hogy a külső kereslet összességében továbbra is törékenynek tekinthető, míg a bankok kockázatvállalási hajlandóságát változatlanul az óvatosság jellemzi. Ezt a törékenységet az uniós források elérhetősége körüli bizonytalanság tovább növelheti. A legutóbbi jegybanki hitelezési felmérés szerint az éledező versennyel ugyan enyhültek a céges hitelezési feltételek, és az alapkamat mérséklődésével csökkentek a hitelkamatok, de összességében továbbra is szigorúnak tekinthetők a hitelezési standardok. Széleskörű enyhítésről, a kockázatosabb vállalatok irányába történő nyitásról az MNB szakemberei szerint még nem lehet beszélni, ami főleg a fennálló ügyfélkör stagnálásában, és az új hitelek kiugróan jó minőségében tükröződik.

A legfrissebb, októberi adatok szerint egyébként a vállalati hitelállomány nagyot (mintegy 226 milliárd forinttal) nőtt, elsősorban a devizában felvett kölcsönök következtében. A híreket figyelők könnyen rájöhetnek arra, hogy ez aligha a normál piaci viszonyok között tevékenykedő vállalkozásokhoz kerülhetett. A hitelek iparágak szerinti alakulásáról még csak szeptemberi adatokat ismerhetünk, de abból látszik, hogy az éven belüli devizahitelek állománya például a dohányiparban és az agráriumban nőtt.

Arra egyébként, hogy bár kormányzati igény lenne rá, a cégek összességében mégsem kaptak rá a hitelfelvételre, az is utalhat: a nem pénzügyi vállalatok betétállománya októberben 276,1 milliárd forinttal emelkedett. Az egyenleg tehát spórolásra utal.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok