Fizetés helyett kifogásol a Generali

2012. június 6. A Generali az első olyan biztosító, amelyet kétszer is nevesített a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). Az előző alkalommal egy tűzkárnál, most pedig egy jégverésnél nem fizettek. Az ügy igen tanulságos.

A Generali – derül ki a PBT ajánlásából – az előző tűzkáros eset után most egy jégverésnél is különböző kifogásokkal igyekezett kibújni a szolgáltatás alól (ez így már elég elgondolkodtató lehet a jelenlegi és az ide szerződést fontolgató ügyfelek számára is). A friss esetnél egy nádtetőt károsított a jég. Ezt a kár felmérésekor meg is állapították. Később azonban különböző ürügyekkel elutasították a fizetést. A társaság először arra hivatkozott, hogy a „károsodások nem a jégverés miatt következtek be”. Erre a károsult megküldte nekik az Országos Meteorológiai Szolgálattól a meteorológiai adatokra vonatkozó hivatalos adatközlést tartalmazó levelet. Az emellett benyújtott felülvizsgálati kérelemre azután már az előírt karbantartások elmulasztására utalva utasították el az igényt.

A kitartó (és a határozatban leírtak alapján akkoriban még türelmes) panaszos erre dokumentumokkal is igazolta, hogy a kár bekövetkezte előtt hat évvel teljes körű felújítást végeztetett a nádtetőn. A munkát elvégző szakértő álláspontja szerint a nádtetők átlagosan 8-10 évenként szorulnak felújításra. Erre a biztosító már nem fárasztotta magát azzal, hogy új kifogást keressen: egyszerűen további indoklás nélkül újra visszadobta a kárigényt.

Érdekes változásokat hozhat, ha a jogalkalmazók a bankoknál, biztosítóknál is rigorózusabban figyelik a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) paragrafusainak betartását.  A mostani ügyben hivatkoznak többek között a Ptk. azon passzusára is, amely szerint a felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. Attól tartunk ez a szemlélet még meglehetősen szokatlan a pénzügyesek körében.
A pénzügyi szolgáltató elutasító álláspontját a PBT előtti eljárásban is fenntartotta. Elmondták, hogy a bejelentett káreseményt a felülvizsgáló kárszakértő találta alaptalannak. A képeken ugyanis a nádtetőn mohásodás, korhadás, helyenként megcsúszás jeleit találta. A határozatból kitűnik, hogy ekkor helyre kis alkudozás bontakozott ki. A biztosító eredetileg „méltányossági alapon” a felújítási munkák 20 százalékának térítését tartotta elképzelhetőnek (a helyreállítás 80 százalékát tervszerű karbantartási munkának minősítették). Ezután az újabb ajánlat 40 százalékról szólt.

A panaszos a lakóépületre kifizetett javítási költség 75 százalékát, valamint az OMSZ-től a jégesőre vonatkozó adatszolgáltatás kapcsán kért vélemény költségét kérte megtéríteni. A PBT a kérelmet így alaposnak találta. Döntésüket befolyásolta az is, hogy a biztosító a kárfelvételi jegyzőkönyv készítésének időpontjában elismert tényt, a biztosítási esemény bekövetkezését utóbb, több ízben is – megfelelő bizonyítékokkal alá nem támasztva – vitássá kívánta tenni. Azt is hangsúlyozták, hogy a Generali figyelmen kívül hagyta az általa rendszeresített kárfelvételi jegyzőkönyv „Nyilatkozat” részében foglaltakat is.  E szerint ugyanis: „a biztosított (károsult) aláírásával tudomásul veszi, hogy amennyiben a fenti összeget meghaladó, vagy további kárigénye van, úgy a biztosító jogosult a biztosítási szerződés fedezetét, annak terjedelmét, az igény jogalapját és összegszerűségre vonatkozó igényeket részletesen megvizsgálni”.

Kapcsolódó anyagok