A befektetési célú vásárlások húzhatták fel a piacot

Felszárnyalt a lakáshitel

2017. április 18. Érezhetően nagy változás zajlik a lakáshitelezésben. A statisztikai adatok szerint tavaly év végére a már engedélyezett kölcsönök összege a négy évvel korábbi négyszeresére nőtt. A szerződések darabszámában már egyáltalán nem ilyen látványos a változás. Az állami támogatás (csok) persze sokat lendített a helyzeten.

A tavaly engedélyezett lakáshitelek összege 477 milliárd forint volt, ami – jegyezte meg erről kiadott jelentésében a KSH – több mint kétszerese a 2010–2013. közötti évekre jellemző értéknek, de a 2009. előtti évek szintjétől még elmarad. A számokat alaposabban megnézve meglehetősen érdekes kép bontakozik ki.

A már engedélyezett kölcsönök összege 2016 második félévében a négy évvel korábbi négyszeresére nőtt. Jelentős volt a szerződések darabszámának emelkedése is, de ennek dinamikája a lakáshitel összegénél mérhetőnek még a felét sem érte el. Jól tükröződik ez az átlagos hitelösszeg alakulásában is. A KSH adatsort ráadásul ideivel kiegészítette Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta: az igényelt lakáshitelek nagysága 2017 első negyedévében átlagosan már 7,9 millió forint volt.
Továbbra is az OTP Bank folyósít minden második családi otthonteremtési kedvezményt (csok) – állította a vezérigazgató-helyettes. Mint hozzátette: egyre többen gondolkodnak azonban komplex lakásmegoldási lehetőségekben, így igénylik a lakástakarék-pénztári megoldásokat, kamattámogatott lakáshitelt, a lakáshitel cafeteriát. Ezek segítségével ugyanis több millió forintos további támogatás érhető el.
A jelenséget Kovács Antal az alacsony kamatokkal, a lakások drágulásával, a reálbérek növekedésével és a lakosság hitelfelvételi kedvének növekedésével magyarázza. Mi azonban úgy véljük, ez már annyira magas összeg, hogy az adatokat a felsőbb (értsd magasabb jövedelmű, illetve vagyonú) réteg magatartása alakíthatta. Az OTP-nél egyébként úgy látják, hogy a hagyományosan gyorsan reagáló befektetési célú vásárlók aktivitása vélhetően lecsengőben van, de tömeges jelenlétükre továbbra is számítani lehet.

Nagyon jelentősek a változások


A lakáshitelek teljes állománya (amekkora hitel cipelnek a hátukon a magyar magánszemélyek) közben még mindig lefelé morzsolódik. Tavaly év végén ez 2912 milliárd forintra rúgott, ami az előző év azonos időszakától majdnem három százalékkal elmarad (2015-ben 10 százalékos volt a csökkenés). A lakáshitel-állomány GDP-hez viszonyított aránya egy év alatt 8,8 százalékról 8,3 százalékra esett.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikájából viszont már úgy tűnik, hogy az idén egyelőre csak igen csekély mértékben, de már növekedésnek indult a lakáshitelek állománya is. Az első két hónap alatt mintegy 10 milliárd forint (ez 0,3 százalék) volta növekedés. (A KSH és az MNB adatsora nem fedi tökéletesen egymást.)



A lakáshitelezésben – állapította meg a KSH – 2016-ban továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, három folyósított lakáshitelből kettő ezt a célt szolgálta.  A használt lakás vásárlásához tavaly folyósított hitelek összege 338 milliárd forintra bővült, ami 35 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A hitelkiváltások száma viszont 42 százalékkal, összege 57 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és átlagos összegük is jócskán visszaesett. A 2015. évi 6,9 millió forinthoz képest 2016-ban átlagosan 5 millió forint jutott egy e célból hitelt felvevő ügyfélre. Néhány egyéb érdekes tendencia a mellékelt grafikonokból jól látszik.

A lakáshitelek feltételeinek itt nézhet utána

Arról, hogy most mennyibe kerül a lakáshitel,részletesebben itt írtunk

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok