Ezért rossz tulajdonos az állam

2016. szeptember 29. Veszteségesen, átlagosan mínusz 4 százalékos árbevétel arányos eredménnyel működnek az állami és önkormányzati hátterű cégek, míg a tisztán magántulajdonú társaságok nyereségesek – derül ki az Opten által feldolgozott cégadatokból.

Komoly különbségek mutatkoznak az állami és a nem állami hátterű cégek eredményességi mutatói között, és bár mindkét csoportban pozitív trend rajzolódik ki az elmúlt néhány évben, a magánszektor a legtöbb mutató tekintetében jóval az állami cégek előtt jár – mondja Pertics Richárd az Opten céginformációs igazgatója. 

2015-ben az állami hátterű cégek többsége veszteséges működésről számolt be, átlagos árbevétel arányos eredményük mínusz 4 százalék, ami valamivel jobb az 5 évvel korábbi mínusz 6 százalékos értéknél, de még mindig messze elmarad a magánkézben lévő cégek plusz 5 százalékos eredményétől. Valamivel jobb a helyzet a nagyobb méretű társaságok tekintetében, de a versenyszektor előnye ott is egyértelműen kirajzolódik. Az 1 milliárd feletti árbevételű állami hátterű cégek átlagban plusz 3,7 százalékos árbevétel arányos eredményről számoltak be, míg a versenyszektorban plusz 5,5 százalék az átlagos érték a hasonló méretű cégeknél.

Az állami és piaci cégek vállalati kultúrája sok esetben szinte mérhetetlen különbségeket mutat, míg a magán hátterű cégeknél az eredményes működés, a profit, a növekedés szinte kizárólagos szempont, addig az állami hátterű cégeknek sokszor teljesen más szempontokat is figyelembe kell venniük – mondja az Opten szakértője. Az állami hátterű cégeknél az állami kötődés sokszor egyben kötöttséget is jelent, ami megnyilvánulhat a cég adminisztrációjában, üzletpolitikájában, jelentésszolgálati rendszerében. A beszerzési folyamatoktól a humánpolitikai szabályozásig szinte mindenhol lehetnek kötöttségek, amik összességében a cég eredményességét ronthatják. A magántulajdonú cégeknél is fennállhatnak hasonló kötöttségek a tulajdonosi háttértől, a cégcsoport üzletpolitikájától függően, azonban ezek a kötöttségek általában lazábbak. A magáncégek gyorsabban tudnak reagálni, változtatni, amennyiben azt a piaci környezet indokolja.

A magántulajdonú cégek magasabb teljesítménye a létszám arányos árbevételben is egyértelműen jelentkezik. Az 1 milliárd forint feletti árbevételű állami hátterű cégeknél egy átlagos alkalmazott 20 százalékkal kevesebb árbevételt termel a hasonló méretű, tisztán magán hátterű társaiknál. Ez elég komoly különbséget jelent versenyképesség tekintetében – mondja az Opten céginformációs vezetője.

A magáncégek profitorientáltsága megjelenik a cégek kockázatvállalási hajlandóságában és eladósodottságában is. Míg az állami cégek eladósodottsága mérettől és évtől függően 40-45 százalék körül mozog, addig ez az érték a versenyszektorban 55-65 százalék. A magáncégek átlagos hitel- és kötelezettség állománya sokat csökkent 2010 óta, de még mindig jóval magasabb állami társaikénál.

A magánszektor kockázatvállalása ugyanakkor a statisztikák szerint nem mindig kifizetődő, legalábbis erre utal az a tény, hogy az állami hátterű cégek átlagos élettartama és kockázati besorolása jobb a versenyszektorbeli társaikénál. Ugyanakkor az állami háttér nem jelent életbiztosítást, sőt az elmúlt 5 évben – minimális mértékben ugyan – romlottak az állami cégek kockázati mutatói is.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok