Ellentmondásosak a lakásépítési adatok

2017. november 3. Fantasztikus számokat tett közzé a KSH a lakásépítések alakulásáról. Néhány elemző azonban némiképp árnyalja a nagyon látványos képet. A jövőben pedig a kapacitáshiány – aminek jelei már most is látszanak – okozhat meglepetést.

Az év első kilenc hónapjában 981 új lakás épült, ami 52 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 411 volt, ami 33 százalékos éves növekedés – tette közzé a KSH. Építési engedélyt 2008. óta most adtak ki a legtöbbet, a már átvett közel nyolcezer lakás pedig 2011. óta a legmagasabb mutató – értékelte az adatokat az OTP Ingatlanpont.

A társaság vezető elemzője, Valkó Dávid egy ellentmondásra is felhívta a figyelmet: miközben az építési engedélyek közel 40 százalékát Budapesten adták ki, a megépült lakások csak alig több mint ötöde fővárosi. Úgy véli azonban, ennek a „megfejtése” egyszerű. Budapesten ugyanis az új kínálat nagy része tömbszerű, akár több száz lakásos projekt, melyek átfutási ideje hosszabb, így ezek később jelennek meg a használatba vételi statisztikákban.

A z OTP Ingatlanpont adatbázisa szerint július és szeptember között 80 új, kétlakásosnál nagyobb beruházás értékesítése indult el a fővárosban, melyek keretében mintegy 2,5 ezer új lakás épül nagyjából 2019 közepéig. Ráadásul – tette hozzá Valkó – a lista szinte naponta bővül. Még tart a 2019 végéig érvényes 5 százalékos áfakulcs kihasználásáért tavaly év elején indult beruházói hajrá.
 Az idén megemelkedett a megszűnt lakások száma is. Budapesten az egy évvel korábbihoz képest két és félszeres a növekedés. Országosan egyébként az idén az első kilenc hónap alatt közel 1,4 ezer otthont számoltak fel, négy évvel ezelőtt ez a szám még 600 alatt volt.
A fantasztikus dinamikával kapcsolatban Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakáspiac nagyon mélyről indult a válság után (alacsony tehát a bázis). A lakásépítési boomot szerinte is (a kormányzati nyilatkozatokban rendre ezt hangsúlyozzák) segíti a lakáshitelezés felfutása is, valamint az állami kedvezmények, de egyre jobban láthatóak már a kapacitáshiányra utaló jelek.

A lakások drágulása ugyanis – állítja Németh – nemcsak a fokozott kereslettel, hanem a kapacitás- és munkaerőhiánnyal magyarázható. Ezt mutatja, hogy az idei második negyedévben a lakásépítések költségindexe alapján 7 százalékos volt a drágulás az előző év azonos időszakához képest, 2010-hez viszonyítva pedig 27 százalékkal drágábban lehet lakást építeni. A költségeken belül a munkaerőre fordított kiadások éves szinten 12,1, 2010-hez képest pedig 44 százalékkal emelkedtek.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , ,

Kapcsolódó anyagok