Nem elvi, nem friss és nem is arról szól a Kúria döntése

Devizahitelesek: még igenis van remény!

2012. július 25. A Kúria egyre inkább behatárolja, milyen címen lehet esélyük a devizahiteleseknek bankjuk ellen sikeresen fellépni. Az azonban, hogy az eleve meglehetősen furcsa okfejtések elbuknak, még nem jelenti azt, hogy mindenbe bele kellene törődniük az adósoknak – hívta fel több jogász is a figyelmet.

A Kúria a Bírósági Határozatokban közelmúltban megjelent egyik elvi határozata sok szelet kifog az érdekvédők vitorlájából – írta meg a Napi Gazdaság. A Kúria szóban forgó állásfoglalása egy konkrét üggyel kapcsolatos (ami nem elvi határozat), ahol a nem megfelelő jogi munkára adtak választ – hangsúlyozta portálunknak Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. Mint hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy minden devizahiteles esetében azonos lesz a döntés. Véleménye szerint a Kúria döntése elsősorban az ügyvéd munkájával kapcsolatban vet fel kérdéseket. Túl sok az önjelölt sztárügyvéd, akik valójában nem értenek a devizahiteles kérdéshez – állította. Megjegyezzük, a Kúria is leírta, hogy mivel a perben hivatkozott üzletszabályzatot nem csatolták, nem is állapítható meg, abban egyértelműen meghatározták-e az egyoldalú szerződésmódosítást, illetve akad-e tisztességtelen kikötés, amit a felperes támadott.

Léhmann György ügyvéd (aki, mint arról korábban írtunk, azt kifogásolja, hogy a bankok által végrehajtott kamatemelések nem az indokolható mértékben történtek) hasonlókról beszélt, de egyúttal üdvözölte a Kúria döntését. Léhmann elégedetten tapasztalta, hogy az általa képviselt állásponttal kapcsolatban egyetlen észrevétele sincs a Kúriának, amiből arra következtet, hogy a felvetései, és keresetei helytállóak.

Fortolóczki István ügyvéd (akit portálunk még abból az időszakból ismer, amikor a pénzügyi felügyelet jogi szakterületén dolgozott) örvendetesnek tartja, hogy a Kúria lenyesegeti a „vadhajtásokat”. Ilyen például a márciusi határozatban annak kimondása, hogy az, ha a bankok a kamat mellett díjakat és költségeket is felszámítanak, vagy egyoldalúan módosítják a szerződést, önmagában még nem tekinthető a jóerkölcsbe ütközőnek. Mint a szakember érzékeltette, a komolyabb jogászok ilyen címen, általánosságban már nem is perelnek. Úgy véli, akad azonban még „fogás” a bankokon. Egyedi ügyekben (bankonként és időszakonként) mindenképpen, de esetleg általánosabb érvényűen is.

Az egyik (kényszernyugalmazott) bírótól származó információink szerint a zavaros ítélkezési gyakorlat oka, hogy olyan jogászokat állítottak ezekre az ügyekre, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek abban, mikor lehet egy szerződést semmisnek nyilvánítani, az ágazati szabályozással azonban egyáltalán nincsenek tisztában.
lyen lehet a jogszabályok megsértése, de a tisztességtelen kikötés is. Utóbbinál még az Európai Bíróság joggyakorlata is csak most alakul. Fortolóczki arra számít, hogy októberre az előzetes ígéreteknek megfelelően megszülethet az az állásfoglalás, vagy elvi iránymutatás, ami segíti a bírói gyakorlatot.

Alaposan meg kell fontolni a pereskedést


Az utóbbi időben hozott első fokú ítéleteket áttekintve úgy látjuk, erre nagy szükség lenne, mert óriási a káosz a területen. A különböző bíróságok és bírák homlokegyenest ellentmondó ítéleteket hoznak. Nemrégiben egy bírónő kimondta: nem tekinthető devizahitelnek az a kölcsön, amit forintban folyósítanak és törlesztenek. A Kúria viszont a Bírói Határozatok között megjelent írásban nyomatékosította: a jogszabály nem tiltotta, korlátozta a kölcsön devizában történő meghatározását. Ebben és a törlesztés feltételeiben a felek szabadon megállapodhattak.

Nem reménytelen tehát, de azért mindenképpen érdemes alaposan megfontolniuk az adósoknak, hogy perelnek-e. Ha ugyanis veszítenek, jókora összeg kifizetésére kötelezheti őket a bíróság. Néhány döntést átvizsgálva láttuk, hogy az államnak fizetendő illeték (ami ezekben az esetekben a perérték hat százaléka) mellett jókora ügyvédi költséget is rálőcsölnek a szerencsétlen devizahitelesekre. Igaz, akadt olyan, amikor úgy ítéltek: a 2,5 millió forintos eljárási illetéket az állam viselje. Ekkor is kiróttak viszont az adósra félmillió forint perköltséget, amit különösen fájdalmassá tehetett, hogy azt a bank számára kell megfizetnie.

Kapcsolódó anyagok

Összes cikk
Böngésszen cikkeink között!
Hírlevél
Legolvasottabb
Cikkajánló
Írjon nekünk
Mi a facebook-on
Ezt is nézze meg!
Olvassa el blogunkat, szóljon hozzá!