Beindulhatnak az autóhiteles perek

Fotó: Latzer Anna
2014. február 11. Úgy tűnik, azoknak, akik autó vásárlásra vettek fel kölcsönt – noha velük jóval kevesebbet foglalkoztak eddig – jobbak lehetnek az esélyeik a bíróságokon, mint a lakáshiteleseknek: könnyebben találhatnak fogást szerződéseiken. Egy tanácsadó szerint az akár 30 százalékot is elérő ügynöki jutalékok ma is problémát okozhatnak.

Egy szegedi ügyvédnő szerint a 2010 előtt kötött hitelszerződések jelentős részét a kereskedő írta alá, noha erre nem volt engedélye – adta hírül a Dehir.hu. Pénzügyi szolgáltatásokra ugyanis csak a PSZÁF, illetve beolvasztása után az MNB listáján szereplő szervezetek jogosultak, az autókereskedők pedig nem tartoznak ezek közé. Így ezek a szerződések lényegében érvénytelenek. A hitelösszeget, a jegybanki kamattal kiegészítve az ügyvédnő szerint is meg kell ugyan fizetni, de az árfolyamváltozásból fakadó különbséget és kamatköltségeket nem.

Sokszor, ahogy a lakáshitelek esetében, az autóhiteleknél is a forgalmi értéket jócskán meghaladó tartozás marad hátra, miután a hitelnyújtó visszaveszi az autót. Galcsikné Erdősi Éva, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének képviselője szerint azonban eltérő a helyzet. Az ATV-ben azt fejtegette, hogy az autóhitelek nyújtásakor a finanszírozók nem vizsgálták az adós hitelképességét. Így az autóhitel felvevője – mint mondta – nem adós, hanem zálogkötelezett, a kölcsön fedezetéül csupán a gépkocsi szolgálhat. Ami azt jelenti, hogy az autó visszaadásakor – a hátramaradó tartozás összegétől függetlenül – a hitelnyújtónak nem lehet már további követelése. Az értékvesztés - szerinte – ilyen esetben a hitelnyújtó kockázata.

Érzékelhető a forrongás a devizás autóhitelek körül.  A jegybank mellett működő békéltető testület (PBT) legutóbb egy adósnak adott igazat a bankkal szemben. A miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János pedig egy fórumon arról beszélt, hogy lehetővé tehetnék: aki már kétszer kifizette autója árát és még mindig van tartozása, egyszerűen visszaadja az autót, és így szabaduljon meg minden hátraléktól.
Álláspontját alátámaszthatja, hogy ráadásul a „nulla önerős” hitelek esetében előre látható is volt: az forgalmi értéke már a hitelnyújtás pillanatában sem érte el a hitelösszeget. Egy autó forgalmi értéke minimum 5-10 százalékot esik abban a pillanatban, hogy kigurul a szalonból, amit azután tetéz a gyors amortizáció.

Tömegével vették vissza a kocsikat


A lízingszövetség adatai szerint 2013 negyedik negyedévében minimum 6616, azaz körülbelül havi 2200 autót vettek vissza a magyar pénzintézetek, 2009 januárja óta pedig ez a szám meghaladja a 105 ezret is – közölte tegnap Orbán Imre, az Autóhitel Alkusz Zrt. vezérigazgatója. Ez ugyan némi csökkenés a negatív rekordot tartó havi közel 2400-es számot produkáló 2010-hez képest, de még mindig nagyon messze van a válság és a svájci frank erősödése által alig érintett utolsó időszak, a 2007-es év átlagától. Akkor átlagosan havi 816 autót vettek vissza.

Orbán Imre szerint egyébként a helyzet a válság kirobbanása óta sem sokat javult. A hitelfelvevők – a devizahitel-csapda nyilvánvaló tanulságai ellenére – továbbra sem fordítanak kellő figyelmet a számukra legmegfelelőbb pénzügyi konstrukció kiválasztására. Az autóhitelek 85-90 százalékát értékesítő autókereskedőknek pedig nem áll érdekükben a vevők részletes tájékoztatása. Legutóbbi felmérésükből kiderült, hogy a kereskedők többsége még alapszintű tájékoztatást sem nyújt a finanszírozási konstrukcióról. Míg a 2007-2009 körüli szerződéseknél a svájci frank és az euró erősödése és a magas közvetítői jutalékok indítottak el tömeges bedőlést, addig az újabbaknál a magas kamatok és a továbbra is brutális, akár 30 százalékot is elérő ügynöki jutalékok okoznak tömeges problémát – foglalta össze.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok