A határidő kitolása önmagában nem lehet elegendő

Árfolyamgátas átverések

2012. december 11. Széles rétegek számára nem is járható út az árfolyamgátra jelentkezés. Például azért nem, mert bankjuk csapdába ejtette őket. A nagyobb bajban levők számára nem a határidő kitolása, hanem törvénymódosítás hozna igazán megoldást. Egyre többen kérdőjelezik meg a hivatalos statisztikákat is.

A tegnap benyújtott módosítóban az árfolyamgátra jelentkezés határidejét március végéig javasolja kitolni egy kormánypárti képviselő. Ez az eddig igen alacsony jelentkezési arány tükrében logikus lépésnek tűnik. A hozzánk érkezett jelzések azonban arra utalnak, ez az intézkedés közel sem lehet elegendő. Nagyon sokaknál ugyanis bankjuk magatartása akadályozza, hogy fix árfolyamon törlesszenek. A pénzintézet (ahogy tapasztaljuk, igen meggyőzően) úgy állítja például be, hogy már az árfolyamgátra jelentkezéskor minden feltételt teljesíteni kell, és a szükséges papírok hiánytalan benyújtásához is ragaszkodnak. Ezzel szemben pedig – állította érdeklődésünkre Fortolóczki István ügyvéd – tény, hogy a feltételeknek csak a folyósításkor kell megfelelni. A törvény szerint egyébként az árfolyamgát alá belépést a határidőig írásban kell kezdeményezni. Úgy véljük, ezen a téren is a bankokon múlhat, hogy minden szükséges iratot kérnek-e.

Miközben a banki adósok igen széles rétegei maradhatnak le az árfolyamgát lehetőségéről, a lízingnél egészen más szabályokat vezettek be. Bárki kérheti az árfolyamrögzítést, ha
pénzügyi lízingszerződését 2011. december 15-e előtt kötötte meg. Itt tehát nem számít a finanszírozás nagysága. A félreértések miatt rögzítjük még: a végtörlesztéssel szemben az árfolyamgátra jelentkezésnél nem jelent korlátot, hogy milyen árfolyamon vett fel valaki hitelt. Például a 218 forinton folyósított frankhitelt is lehet 180 forintos árfolyamon törleszteni.

Egyik olvasónk sommásan átverésnek minősítette az árfolyamgátat, mert – mint írta – ez éppen a rászorultabbaknak nem nyújt segítséget. Az ügyvéd úgy látja, hogy míg néhány bank egyedi megállapodás keretében hajlandó segíteni ügyfelének, akadnak ettől mereven elzárkózók is. A határidő kitolása – amit, mint Binder István szóvivő kérdésünkre elmondta, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) üdvözölne – Fortolóczki szerint önmagában nem oldja meg a problémákat. Törvénymódosítással kellene elérni, hogy a pénzintézetek legalább a fizetési készséget tanúsító adósoknál tőkésítsék a hátralékot.

Egyösszegű befizetést vár el a bankok egy része

Sokan ugyanis fizetnek annyit, amennyit tudnak, hogy elkerüljék a felmondást. Hiába kérnek, nem kapnak esélyt, a bank a lejárt tartozás egyösszegű rendezését várja el, amit lehetetlen teljesíteni. A megoldás az lenne, ha a hátralékot hozzácsapnák a tartozáshoz (tőkésítés), és az egész összegre lehetne megkötni az árfolyamgátas szerződést. A hitelösszeg rugalmasabb alakítását egyébként a most benyújtott módosítás is segítené. A javaslatban ugyanis az is szerepel, hogy a gyűjtőszámlahitel alapjául szolgáló devizakölcsön-szerződést a futamidő alatt a felek szabadon módosíthatnák.

Akad olyan vélemény, amely szerint messze nem jogosultak annyian az árfolyamgát igénybevételére, mint amit a bankok, a PSZÁF, és az állam kommunikál. Több szakértő is azt gondolja, hogy bár valóban jelentős a bizalmatlanság, és sok a tájékozatlan, de az adósok nagy része nem annyira gondolkodik irracionálisan, hogy önként maradna ki a számára kedvező lehetőségből (a konstrukció részleteiről itt tájékozódhat). Sokakat a törvény eleve kizár a hátralékosok, a banki adósmentő programban részt vevők (utóbbiak sem számíthatnak semmi jóra, ha pénzintézetük nem együttműködő) mellett is.

Külön pénzforgalmi művelet a folyósítás

Ilyenek lehetnek azok, akik közüzemi hátralékot halmoztak fel. Hiába állapodtak meg részletfizetésben, a már elkezdett végrehajtási eljárást csak szüneteltetik, nem állítják le (ők valóban kimaradhattak az összesített statisztikákból). Előírás például az is, hogy a zálogjognak az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára ki kell terjednie. Több száz esetben pedig a bankok kisebb összeggel, csak az ingatlan résztulajdoni hányadára jegyeztek be zálogjogot. A védernyő az üdülő és a telek fedezete mellett adott kölcsön esetén nem igényelhető (a végtörlesztésnél még – talán nem véletlenül – odafigyeltek a jogalkotók arra, hogy szélesebb kört vonjanak be).

Fortolóczki elmondta: csak neki több olyan ügyfele is van, aki többgenerációs családi házat zálogosított el úgy, hogy öt-hat adós van. A 20 millió forintos határ nem vesz ilyesmit figyelembe. Előfordulnak esetek, amikor a megítélt kölcsön meghaladta ugyan a korlátot, de a folyósítás több részletben történt. Az ügyvéd szerint a folyósítás különálló pénzforgalmi művelet, nincs köze a kölcsön teljes összegéhez, és mivel a törvény nem mondja ki, ezért nem lehet kumulálni. Ha a hitelhez valaki több aktus keretében jut hozzá, akkor kölcsönrészletekről lehet beszélni, hiszen ha az egyik folyósítás feltételei teljesültek, abból nem következik, hogy a másik folyósítás feltételei is teljesülni fognak – magyarázza. Tudomásunk szerint hasonló esetben már fordultak ügyfelek a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT).

Címkék: árfolyamgát, fix árfolyamú törlesztés, devizaadósok, törvénymódosítás, határidő, PSZÁF, PBT, dr.Fortolóczki István