El kell (és lehet) utasítani, ha túlbiztosítást kér a bank

Árfolyamgát: újabb rémhírek

2012. július 5. Lassan nő az árfolyamgátra szerződők száma. A gyűjtőhitel terjedésének gátat szabhat, hogy rendre újabb, az elriasztást szolgáló hírek kapnak szárnyra. Emellett a bankok is jelezhetnek teljesen mondvacsinált feltételeket. Ilyen például a biztosítási összeg emelése.

Egyik olvasónk jelezte, hogy három ízben próbálta beadni az árfolyamgátra vonatkozó kérelmét, de három különböző indokkal elutasították. Legutóbb az ügyintéző azt mondta: a “belső szabályzat” szerint a tartozás 160 százaléka plusz a havi törlesztőrészlet 12-szerese kell, hogy legyen a biztosítási összeg. Nála ez úgy néz ki, hogy 12 millió volt a hitele, ami mára 23 millióra nőtt (japán jen), a biztosítás 28 millióra szól, de a bank ezt 39 millióra akarta módosíttatni a biztosítóval. A ház értéke közben úgy 20 millió. A túlbiztosítás pedig tilos (értelme sincs, hiszen a biztosító csak a valós értéket téríti). Utánajártunk a kérdésnek.

Happy end

Olvasónknak végül félreértésnek minősítették a biztosítási fedezet emelésére tett felszólítást. Elnézést azonban nem kértek, ahogy nekünk sem jelezték, miként fordulhatott elő ilyen félretájékoztatás.
Az OTP-nél (amelynél felmerült a történet) elmondták: lakáscsere hitel esetén az igényelt kölcsönösszeg 130 százalékára, de maximum az ingatlan piaci értékére kell ügyfelüknek vagyonbiztosítást kötni. Az árfolyamgát kérelmek befogadásánál – hangsúlyozták a legnagyobb magyar banknál – csak azt vizsgálják, hogy a devizahitelhez korábban megkötött vagyonbiztosítási szerződés élő-e és díja rendezett-e. Arra bizonyítékul, hogy nem próbálnak eltántorítani senkit a szerződéstől, elmondták: a friss statisztikáik szerint folyamatosan emelkedik a gyűjtőszámlahitelre jelentkezők száma, naponta több száz érdeklődőt szolgálnak ki, több ezres nagyságrendű szerződéskötés is történt.

Az MKB szakemberei arra hívták fel a figyelmet, hogy az árfolyam-rögzítési programot szabályozó jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy az ügyfélnek milyen feltételeket kell teljesítenie. Arról is szól a törvény, hogy a banknak írásban kell megindokolnia a benyújtott kérelem esetleges elutasítását. Tekintettel arra, hogy a jogszabály nem rendelkezik a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanra kötött vagyonbiztosításról, ez nem lehet kizáró tényező az árfolyamgát igénylésekor.

Az Ersténél a biztosítás összegének minden esetben el kell érnie a biztosító által az adott ingatlanra meghatározott mindenkori újjáépítési értéket, ami nem lehet kevesebb, mint a kölcsön összege. Tehát itt alapvetően a biztosító határozza meg a biztosítási összeget, és azt csak akkor kell megemelni, ha a hitelösszeg ennél magasabb. Ráadásul mindez csak a kölcsön folyósítása előtt merül fel, menet közben nem nyúl hozzá a bank.

Az árfolyamgátnak nem jogszabályi feltétele a vagyonbiztosítás – emelték ki az UniCreditnél. Mint azonban hozzátették: a rögzített árfolyamú törlesztés olyan hitelhez kapcsolódik, amelynél a vagyonbiztosítás feltétel, ezért szerződéses (üzletszabályzatban rögzített) lehetőségükkel élve kérik ügyfeleiket, hogy a vagyonbiztosítás fennállását és a rendezett díjfizetést igazolják. A portálunknak nyilatkozó bankok ezt kivétel nélkül elvárják, emellett mindenki egybehangzóan azt nyilatkozta, hogy nem fordulhat elő túlbiztosítás.

Sokan csak most eszmélnek, mivel is jár a hitelfelvétel

Nem igazán értjük, miért, de sokan igyekeznek az árfolyamgáttól elriasztani az érdeklődőket. Korábban is több rémhír kapott szárnyra, de úgy látszik, a riogatás folytatódik. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában tegnap egy olvasói levél alapján a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) szóvivőjét, Binder Istvánt arról kérdezték, hogy valóban könnyebben felmondhatja-e a bank a hitelszerződést a védernyő alá kerülteknél. Szakértők szerint arról lehet szó, hogy aki a jelzést adta, az a gyűjtőhitelre vonatkozó szerződést elolvasta, a kölcsön eredeti dokumentumát viszont nem. Érdemesnek tartjuk nyomatékosítani, hogy ha valaki például a közös költségből akkora hátralékot halmoz fel, amit a társasház jelzálogjog bejegyzésével akar érvényesíteni, bármilyen jelzáloghitelnél a felmondással játszik (a büntetőjogi esetekről most nem ejtünk szót).

Egyre terjed az a legenda is, hogy aki bejelentkezik az árfolyamgátra, az a bankokkal szemben minden jogérvényesítésről lemondt. Ez egyáltalán nincs így, hiszen a gyűjtőhitel ilyen szempontból nem érinti az eredeti kölcsönszerződést.

Olvassa el a cikkhez kapcsolódó jegyzetet is!



Kapcsolódó anyagok

Összes cikk
Böngésszen cikkeink között!
Hírlevél
Legolvasottabb
Cikkajánló
Írjon nekünk
Mi a facebook-on
Ezt is nézze meg!
Olvassa el blogunkat, szóljon hozzá!