Erősen hat a végrehajtási törvény módosítása

Arathatnak a lakáshiénák?

Itt emelkedett egy lakás ára 66%-kal
2017. november 6. A végrehajtási törvény módosítása – derül ki az Azénpénzem.hu által kigyűjtött adatokból – beválthatta a hozzá fűzött reményeket. Úgy tűnik ugyanis, hogy alaposan megcsappant a sikeres lakásárverések száma. A kormány mindezt azért nem véletlenül fejelte meg a kilakoltatási moratórium meghosszabbításával. A piacon belendült a bajba került adósok ingatlanainak „másodértékesítése”.

Az idén tavasszal fogadta el a parlament a végrehajtási törvény módosítását (erről a részleteket itt olvashatja, a lényeg röviden: a becsértéknél nem lehet alacsonyabb a kikiáltási ár). Szakértők attól tartottak, hogy a változtatás az egyébként is tetszhalott állapotban levő lakásárverések – legalábbis azok egy részének – teljes hibernálásához vezethet. Most átnéztük a bírósági végrehajtás elektronikus árverési felületén a már lezárult ügyleteket, hogy vajon valóban bekövetkezett-e a várt visszaesés.

Tény, hogy a rendszerben most levő befejezett árverések között elvétve lehet magánszemélyekkel szembeni sikeres eljárást találni (elsöprő többségében céges ingatlanokat vertek dobra, bár tapasztalatunk szerint nagyon sokszor ilyenkor is a család lakóhelye a tét, csak éppen a vállalkozás nevére adósodtak el, őket azonban semmi sem védi). Minden olyan ügyre, amelyben volt érvényes ajánlat, tucatjával jutnak olyan esetek, amikor az adós otthonára egyetlen licit sem akadt. (A számláló viszont a befagyott árveréseknél is pörög, vagyis a követelt tartozás egyre csak nő, bár tény, hogy legalább kilakoltatás nincs.)
A parlament már elfogadta azt a módosítást, amellyel a kilakoltatási moratóriumot a törvényben szereplő december 1-jétől március 1-jéig tartó időszak helyett november 15-től április 30-ig szabja meg. A jogszabály a kihirdetést követő napon lép hatályba. A kitolt határidőt a hatálybalépéskor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben a lakóingatlant még nem üríttették ki. Így már biztosan nem kell a választási kampány idején zokogó adósokkal szembesülni.
Az utolsó 500 lezárt ingatlanárverési ügyet átnézve a kép az árak szempontjából is elég ellentmondásosnak tűnik. A még tavasszal készített „toplista” (ezt aszerint állítottuk össze, hogy hol emelkedett az eladási ár a legnagyobb arányban a becsértékhez képest) fantasztikus számaihoz hasonlókat most nem igazán lehet találni. A lakások háromnegyede szinte pontosan a kikiáltási áron kelt el (már ugye, ami egyáltalán elkelt).

Akadtak azért kirívó esetek is. A leglátványosabb (ennek még a közelébe sem jutott egyetlen más ügy sem, ezért ezúttal táblázatot sem állítottunk össze) egy budapesti XXII. kerületi panellakás eladása volt. Ennek, a képünkön látható házban levő otthonnak az ára majdnem hatvan ajánlattal ment a kikiáltási ár kétharmadával feljebb.

Sajátosan indul be a „másodpiac”


A végrehajtók rendre azt hangsúlyozták, hogy az árakra a legkedvezőbben a nyilvánosság, az áttekinthetőség hat, amit az elektronikus rendszer egyértelműen biztosít. Tavaly azonban a bankok tömegével kezdték eladni a követeléseket behajtó cégeknek (jelenleg 700 ezer végrehajtási eljárás folyik). A követeléskezelők munkája pedig adatvédelmi szempontból még a mai napig sem igazán rendezett. Ez az egész helyzet pedig meglehetősen visszásnak tűnő jelenséggel jár az ingatlanpiacon.

Nagy hirdetési portálokon is bukkanhat bárki olyan ajánlatra, amely a piaci árnál feltűnően olcsóbb. Ilyen esetekben nem egyszer bedőlt ingatlanhitel miatt került eladósorba a lakás. Egyik olvasónk szívósan utánajárt egy ilyen ajánlatnak. Mint leírta, a konstrukció a következő: a vevő saját pénzén (hitel itt nem játszik) megveszi a lakást, amihez az ígéret szerint 3-6 hónap múlva jut hozzá tehermentesen. Közben a lelkére kötötték, hogy nem csöngethet be, nem „zaklathatja” a lakót, sőt titoktartást is vállalnia kellett volna.

Gyaníthatóan ilyen lakások találhatóak például ezen az oldalon. Olvasónk mindenesetre innen kapott 14 ajánlatot, amelyek közül – mint leírta – 4 már szerepelt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar árverési honlapján. Jelenleg mi egyetlen egy „átfedést” sem találtunk az elektronikus árverési rendszerrel, de a dolog ezzel együtt is meglehetősen kockázatosnak (de nem csalásnak, amitől ő tartott) tűnik.  A vevő ugyanis – ami általában is gond a kényszerértékesítések esetében – nem tudhatja, hogy a lakásban lakók mennyire együttműködőek (hallottunk néhány elképesztő esetről, amikor távoztak a tulajdonosok, de előtte még komoly károkat okoztak az ingatlanban).

A követeléskezelők az egész jelenségről nem akarnak beszélni, ami nem is csoda az adatvédelmi ellentmondások, és az egész dolog igen kényes jellege miatt. Az egyik behajtó azonban portálunknak bizalmasan azt mondta, hogy azoknak, akik „nagyobb tételben” vásárolnak, biztosan megérhetik az ilyen ingatlanok (az átlagosan nagyon kedvező ár miatt). Erre lehetne pestiesen azt mondani, hogy tarolhatnak a lakáshiénák.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok