Tíz hónap alatt így tízszerezhette meg pénzét valaki

A tulipánt is legyőzi a bitcoin?

2017. december 6. Tegnap a 12 ezer dollárt is meghaladta a bitcoin árfolyama. Az emelkedésnek újabb lendületet adhat, hogy decemberben mindkét nagy amerikai haráridős tőzsdén megindulhat a kereskedés a cryptovalutával. Figyelmeztető jel azonban, hogy az elmúlt év rallyja – a sokat emlegetett holland tulipánmánia kivételével – meghaladta a tőzsdetörténet eddigi összes nagy buborékját.

A bitcoin csak ebben az évben több mint 1000 százalékkal emelkedett, és sokak szerint még további jelentős tartalékok is vannak benne, miután a két nagy amerikai határidős tőzsde, Chicago Board Options Exchange (CBOE) és a CME Group (CME) bejelentette, hogy decemberben (előbbi 10-én, utóbbi 18-án) megindítja a cryptodeviza határidős kereskedését. Az amerikai határidős tőzsdéket felügyelő CFTC már ki is adta az engedélyt.

Ez - mint korábban mi is írtuk - megnyithatja az utat a szigorú korlátok között működő intézményi befektetőknek is, ami újabb lendületet adhat az áremelkedésnek. Noha Terry Duffy, a CME Group elnöke és vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az új bitcoin határidős kereskedés során számos kockázatkezelési eszközt alkalmaznak. Elméletben tehát még az is lehetséges, hogy a szabályozott piaci kereskedés mérséklő hatással lesz az árfolyam ingadozásaira.
Kedden a bitcoin árfolyama több kereskedési platformon elérte, sőt átlépte a 12 ezer dolláros szintet. Akik merészen a 10 ezres szinten szálltak be, néhány nap alatt 20 százalékos hasznot zsebelhettek be. Kell ennél vonzóbb?
Elgondolkodtató viszont, hogy az elmúlt év áremelkedése a már többek által emlegetett 17. századi tulipánmániát leszámítva felülmúlta a tőzsdék történetének eddigi buborékjait, amelyek mind piaci katasztrófával végződtek. (Érdemes figyelmesen megnézi a képünkön szereplő grafikont.)

A Mississippi Társaság 1717-ben alakult Franciaországban, elsősorban hajózási és kereskedelmi befektetésekre. A tőke nagyobb részét azonban államadósság-papírokba fektették, ezzel a szinte már teljesen fizetésképtelen francia államkincstárt finanszírozva. 1720 őszén a társaság csődbe ment, a válság azonban nem csak a befektetőket érintette, hanem aztán kiterjedt az egész akkori francia gazdaságra.

Többnyire az újdonságokat fújják fel igazán nagyra


A közismert tulipánbuborékhoz hasonlóan a 18. század elején Angliában a Déltengeri Társaság részvényei emelkedtek az egekbe, miután a befektetők a kereskedelmi profit mellett az angol államadósság magas kamattal való finanszírozásából is nagy hasznot reméltek. 1720-ban a részvény árfolyama egyetlen év alatt közel a tízszeresére emelkedett, egyre többen szálltak be. Amikor azonban kiderült, hogy a társaság nem hozza a várt eredményeket, hirtelen eladási hullám kezdődött. Kezdetben a helyzetet jobban ismerő bennfentesek szabadultak meg a papírjaiktól, az árfolyam esése azonban pánikot okozott. Ez egyre fokozódott, az eladások nyomán visszazuhant az árfolyam, sokan mindenüket elveszítették. Newton – miután ő is jókorát bukott - állítólag ezután mondta: „Ki tudom számítani a mennyei testek mozgását, de képtelen vagyok kiszámítani az emberi őrültséget”.

Az ezredforduló emlékezetes dotcom buborékjára vagy az egyik legutóbbi, a világon súlyosan végigsöprő 2008-as válságot okozó amerikai ingatlanpiaci buborékra már mi is élénken emlékezhetünk. Legfeljebb igyekszünk nem felfigyelni a hasonlóságokra.

Általában a befektetők könnyen találnak okot arra, hogy azt higgyék: ez most más. Paul Donovan, az UBS Securities vezető közgazdásza egy tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy a buborékok általában valamilyen újdonságot tartalmaznak.  A holland tulipánok újak és egzotikusak, a XVIII. századi csatornák méretei, a tizenkilencedik századi vasutak, a huszadik századi autók és rádiók, a század fordulóján az internetes vállalkozások egyaránt újak voltak. Ezekhez hozzájárultak az üzleti technikák újdonságai: a 18 században a készpénzzel kötött határidős szerződések, a 18 század elején a nagy részvénytársaságok Franciaországban és Angliában, a nagy volumenű tőkeáttételű kivásárlások az 1980-as években, majd magának az internetnek a megszületése.

Mindez nehezebbé teszi a jövő megítélését, és segít a befektetőknek elfelejteni a történelem racionális leckéit.  A buborék végső jellemzője, pedig mindig az, hogy felrobban, és a buborékvásárló megszenvedi az eredményt.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem Facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok