Az idén nagyot nőtt a kamatkülönbözet

A lakosságon híznak a bankok

2012. augusztus 10. Az idén kevesebb hitelhez jutottak a magánszemélyek félév alatt, mint amennyit a válság előtt három nap alatt „szórtak ki” a bankok. A régebbi adósok terhei közben egyre nőnek, és ez a helyzet egyhamar aligha változik meg.

Az idei első félévben a lakosság a végtörlesztési célú kölcsönöket leszámítva mindössze 18 milliárd forint hitelt vett fel – számítottuk ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) havi statisztikái alapján. Összehasonlításul: 2008 augusztusában (a válság előtt utolsó „békehónapban”) a hitelfelvétel közel 160 milliárd forintra rúgott. Akkoriban három nap alatt vettek fel annyi kölcsönt, mint amire most hat hónap is kevés volt. A piac nem csak a kölcsönfelvétel szempontjából dermedt, nagyon sok adós csücsül kényszerűen iszonyú drága hitelében. Ahhoz ugyanis, hogy a bankok a régebbi adósoknál kissé visszafogottabbak legyenek, valódi verseny kellene. Sokat mondó az MNB legutóbbi Stabilitási jelentésének egyik mondata: a bankokat hátrányosan érintené, ha a hitelkiváltás élénkülne és ennek következtében a marzsok (a betéti és a hitelkamatok közötti különbözetek) beszűkülnének, így kínálati oldalról nem várható jelentősebb aktivitás.

A jó adósok „tejelhetnek” a legjobban


A svájci frank alapú lakáshitelek átlagkamata a válság kitörése előtt öt százalék alatt volt. Az utóbbi hónapokban – mint az a folyamatos drágításokból is kikövetkeztethető volt – folyamatosan nő az átlagkamat is. Ennek nagysága az MNB adatai szerint a 2011. szeptemberi 6,1 százalék után az idén júniusra 6,32 százalékra emelkedett. Az alacsonyabb hitelösszeggel rendelkezők (és persze azok, akiket bankjuk szabad felhasználású kölcsönre beszélt rá) persze ennél jóval többet is fizethetnek.
Magyarul: a fene se akarja megtörni azt a helyzetet, amelyben a bankok szabályosan fejőstehénnek használják a lakosságot. Az MNB azt is rögzítette, hogy „a kockázati költségek jól teljesítő ügyfelekre történő áthárítása és a forint árfolyamának gyengülése is pozitívan hatott a nettó kamatjövedelemre, így a kamatmarzsra is”. Ilyen körülmények között cseppet sem meglepő, hogy a pozitív adóslista nem viszi lejjebb a jó adósoknál sem a kamatot.

A jegybanki adatokra alapozva kiszámoltuk, hogy a forintbetétek és a forinthitelek között (állománnyal súlyozva) 2012 júniusában majdnem 11,2 százalékpont volt a különbség. Ennyit vágnak zsebre a bankok haszonként a magánügyfelek után (a vállalatoknál már régóta három százalékpont, sőt az alatti az eltérés). A marzs 2010 áprilisától egészen az idei első negyedévig tíz százalék alatti szintre szorult. Az idén azonban újra megindult felfelé. Igen dinamikusan (lásd a képen levő grafikont!).

Az MNB szerint a magas lakossági kamatkülönbözet piaci kudarcnak tekinthető. A szabályozó lebontott minden olyan korlátot, amely akadályozta a hitelkiváltási piac élénkülését, sőt az átlátható árazás bevezetése is a nagyobb verseny irányába mutat. A gyakorlatban azonban – mint arról már írtunk – többnyire döbbenetes felárakat számítanak fel a bankok azoknak, akik a kiszámítható kamatozásra térnének át. Ugyanezt a jelenséget erősíti, hogy az árfolyamgátba belépőknél a gyűjtőhitel leendő kamatával „játszanak”, de az állami kamattámogatású konstrukció története sem lóg ki a sorból. (Ezzel kapcsolatban érdemes legfrissebb cikkünket is elolvasni.)

Kapcsolódó anyagok

Összes cikk
Böngésszen cikkeink között!
Legolvasottabb
Cikkajánló
Írjon nekünk
Mi a facebook-on
Ezt is nézze meg!
Olvassa el blogunkat, szóljon hozzá!